Egy kisgép véletlenül avatott
Harminc évvel ezelőtt, 1983. augusztus 30-án kezdte meg működését a Ferihegyi repülőtér második futópályája és új irányítótornya – írja összefoglalójában a TTG hírlevele.
A légikikötő fejlesztéséről már az 1960-as évek elején megszületett az az OMFB-tanulmány, amelyik tartalmazta a jelenlegihez hasonló megoldást, 1969-ben kidolgozták az erről szóló konkrét javaslatokat is, de a megvalósításra a megfelelő anyagi források hiányában csak később kerülhetett sor. Az új pályát és az irányítótorony épületét csak 1977-ben kezdte el tervezni az UVATERV, a kivitelezés pedig 1978-ban kezdődött meg. 1980-ra elkészültek a földmunkálatok, majd megkezdődött a pálya beton burkolatának elkészítése, amit 1981 októberében fejeztek be. A régivel párhuzamos, bajonett-rendszerű elrendezés mellett szólt az uralkodó szélirány mellett a pályák egyidejű használata, és a minimális földi gurulás a tervezett új forgalmi épülethez.
Ferihegy új irányítótornyának megtervezésére 1972-ben Nieder Iván kapott megbízást, aki akkoriban már számos üzem, irodaépület, lakóház és közlekedési létesítmény tervezésében vett részt. Nieder több mint egy évtizedig volt Budapest XIII. kerületének főépítésze, így nevéhez köthető többek között a FOKA-öböl, a Lehel piac és a Váci úti „iroda-folyosó” koncepcionális megalapozása is. A repülőtér legmagasabb pontján álló, összességében 56 méter magas torony kivitelezése 1978-ban kezdődött meg. Az épület érdekessége, hogy a két vasbeton pilonláb közé, fentről lefelé haladva építették be a szinteket, ezért először a legfelső 3 egység készült el (de azóta tovább bővítették).
A felső, gyémánt formájú részben vannak a légiforgalmi irányítók helyiségei, fölötte található a műanyag gömbkupolával védett gurítóradar, amely percenként hatvanszor fordul meg a tengelye körül. E berendezés segítségével lehet biztonságosan ellenőrizni és koordinálni a földön haladó repülőgépek és kiszolgáló járművek mozgását. Nieder Iván az egész épületet úgy tervezte meg, hogy annak kapu-szerű kialakítása egyben „az ország kapujaként” is megjelenjen, s a nemzetközileg is elismert, egyedi megjelenésű irányítótorony valóban a Ferihegyi repülőtér szimbólumává vált.
A bazaltbetonból épült, 3707x45 méteres második futópálya egyik újdonsága volt, hogy a mintegy 3500 különböző lámpatest egy részét a betonba süllyesztették, és az előrelátó tervezést bizonyítja, hogy a pálya ma is alkalmas a világ legnagyobb repülőgépeinek fogadására. (Az időközben felújított régi pálya hosszúsága „csak” 3010 méter.) Az új pályára három évtizeddel ezelőtt, 1983. augusztus 30-án este szállt le „hivatalosan” az első repülőgép, a Malév MA 881-es Róma-Budapest járatának Tu-154-ese, amelyet már az új toronyból irányítottak.
Az események hiteles krónikájához tartozik azonban, hogy az első leszálló repülőgép valójában egy német lajstromjelű motoros kisgép volt, amelynek figyelmetlen pilótája néhány nappal korábban, tévedésből választotta az akkor még át sem adott, és ezért akadály-jelzésekkel ellátott futópályát.
Mint ismeretes, azóta új létesítményekkel bővült a repülőtér. A mai 2A 1985. november 1., a 2B terminál pedig 1998. december 8. óta fogad utasokat, éss 2011. március 18-án megnyitották a két épületet összekötő Skycourt utascsarnokot is.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
