wizz air

A bejelentések nem csak három, hanem húsz új vonalról szólnak a királyság és Európa között.

Az Oroszországgal szembeni szankciók komoly üzleti esélyt nyújtanak azoknak a társaságoknak, amelyekre nem vonatkoznak megkötések.

A zavarok okai: irányítás miatti késések, reptéri sztrájkok, emberhiány a biztonsági vizsgálatoknál és a poggyászkezelésnél.

BALPA: „legyen a vezér olyan professzionális, mint a pilótái”, a társaságnak amúgy jók a biztonsági adatai. Egy kapitány véleménye: „A fáradtság alattomos dolog.”

A járvány okozta krízis az egész iparágat visszavetette, a plusz teher főképp a diszkontokat sújtja, csökkenhet Budapest forgalma, és értéke is...

„Egy repülőjegy ára eltörpül annak fényében, ha valakit biztonságba juttathatunk”.

Az Unió a járvány veszteségei miatt lazított a támogatási feltételeken, de Váradi szerint a Tarom és a Blue Air csak a kormánypénzek révén képesek elkerülni a csődöt.

150 géppel repül majd a cég, a flottában a 320-asokat a nagyobb befogadó képességű A321-esek váltják. „Makrogazdasági nyomás alatt a low cost légitársaságok lényegesen jobban teljesítenek, mint a hagyományos légitársaságok”.

Még elérhetőek néhány napig az ingyenjegyek az ukrajnai menekülteknek. Moszkva és Európa között leginkább a Turkish és az Air Serbia tartja fenn a légi kapcsolatokat.

Ősszel megnyílt egy hatalmas európai piac, mikor lehet megint Ukrajnába és onnan repülni? Az ír cég gépei harminc év óta először visznek teherárut: segélyt Lengyelországba.

A 0 eurós jegyek az Ukrajnával határos országokból, a kedvezményes áruak Európán belül használhatók fel márciusban.

Cargo- és charterjáratokra szólna az engedély, az ALPA szerint a társaság szakszervezet-ellenes, és nincs erős biztonsági kultúrája.

A tíz évre szóló tervek továbbra is ötszáz gépes flottáról szólnak, ehhez bőven kellenek új pilóták is: beüzemelték a társaság harmadik budapesti full-flight szimulátorát.

Hét lépés, hálózat, géppark és még sokminden más: novekedés és fenntarthatóság.