vasútmodell

Gondolná az ember a harminc fokot közelítő korai hőségben, hogy húsvétkor még havazott? A hónak csak halvány emlékei vannak a fejekben – és májusi lapszámunkban is.

Mértékadó források szerint sosem volt ilyen vonat – csak a Sachsenmodelle szerint. Az e nevet viselő két szettből öt országból származó színes szerelvényt állíthatunk ki.

Megelőlegeztük olvasóinknak a tavaszt a márciusi szám beharangozójában, ígérjük, a továbbiakban nem vesszük el a meteorológusok kenyerét. Kikelet helyett márciusi telet kaptunk, így csak bizakodva tekinthetünk az április elé.

Az idei, nem korán, nem hirtelen, de mégis látványosan érkezett tavasz mosolyt csal az arcokra, és vasútfotósokat a pályák mellé. A szünetekben, otthon azért érdemes lesz az Indóházat is olvasni!

Az átlagpolgár kevés tárgyi dologra vágyik az 1990-ben zárult időszakból, ám az NDK modellvasút-gyártásának egyes becsben tartott termékei ilyenek.

Az Indóház szervezésű zarándokvonat 1:87-es méretarányban. Csíkos Nohabbal, de nem a megszokottal.

Naptár szerint még tél van, de a lap megjelenésének napján meleg, napfényes, tavaszi idő csábította sétára, utazásra, esetleg vonatfotózásra az embereket. Februári lapszámunk is már a közeledő tavasszal kecsegtet.

Szerzőnk tovább dacol a vasútmodellek drágulását előidéző tényezőkkel, és további olcsó(bb) megoldásokat mutat a hazai témákat gyűjtőknek.

Ha egy új H0-s mozdony harmincezernél indul, személykocsi nincs tízezer alatt, felértékelődnek a használt és/vagy átépített darabok.

Bakot lőttem?

Ha a mondás szerint gyerekszobája – legalábbis átvitt értelemben – nem is volt mindenkinek, gyerekkora és valós, vagy csak áhított játékai azonban feltétlenül.

Megjelent az Indóház immár nyolcadik évfolyamának utolsó lapszáma is. A szokás szerint bővített kiadásban ismét csemegézhetünk a hosszú téli estéken régi és új, kicsi és nagy vasutak között.