kína

Gondolta volna, hogy ez a második Duna-híd Belgrádban? Hetvenkilenc évet vártak rá.

Magyarország, Szerbia és Kína aláírta a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást, ennek köszönhetően megépül az a tranzitútvonal, amelyen keresztül a kínai áruk a leggyorsabban juthatnak a görög kikötőkből Európába – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Belgrádban a Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcsértekezleten.

A konténervonat sebessége 620 kilométer per 24 óra.

Nem a gyártási mennyiség, hanem a jelenlét a döntő a legfontosabb piacon. Épül-e majd szélestörzsű Airbus is Kínában?

A Zhuhai szalon nyugati megfigyelői szerint az új konstrukció, legalábbis egyelőre, nem versenytársa az F-35-ösnek.

Vajon milyen óriás forgószárnyast képzelnek el a felek? Talán előveszik az egykori V-12-es rekorder terveit?

Nem zárja ki az Airbus, hogy az A330-as szélestörzsű, két hajtóműves típus is kínai gyártósort kapjon, csak éppen nem tartja időszerűnek.

A kínai repülőiparnak biztosítottak az otthoni sikerek, a szalon erős nyitás a külföldi piacok felé.

A tizennyolc kilométer hosszú pályát két év alatt építették meg a kelet-kínai városban.

Már építik az első C919-est, még 2015-ben repül, de mire szolgálatba áll, már bőven utasokat szállítanak a neók és a MAX-ok.

Hivatalosan is megerősítették azokat a híreket Kínában, hogy összeolvad a két legnagyobb állami vasúttársaság, hogy világméretekben is meghatározó szereplője legyen az iparágnak.