boeing

Ha a nyugatiak embargója nem enyhül tovább, a társaság az oroszokhoz és a kínaiakhoz fordul, kérdés, tőlük mikor és mit kaphat...

Az óriástársaságnak nem kellenek sem a 350-esek, sem az amerikai óriásgépek, viszont kellenének az újrahajtóművezett 380-asok.

Veszélyben a legfontosabb alapanyag utánpótlása. Persze a konfliktusok ellenére pénz az oroszoknak is kell.

Jó másfél éves, hat-hétszáz gépes hátrányt kellene még ledolgozni a konkurens A320neóval szemben.

Az oroszok most igen gyéren lesznek jelen a máskor a kelet–nyugati repülőipari kapcsolatokat felvonultató szalonon.

Nem a legnagyobb, de talán a legfontosabb megrendelés: huszonegy, a korábbi nyertessel szemben teljesen amerikai helikopter.

A szárny és a törzs találkozásától az első felszállásig két és fél percben.

A hosszabb Dreamlinerek nagyobb nyereséget hoznak, és a jelek szerint sokkal kevesebb a kínlódás a fejlesztésükkel.

Csak azt nem tudni továbbra sem, hogy mit csinál lassan ötszáz napja az űrben?

Kigördült az első újzélandi 787-9-es, nyáron szolgálatba is állhat, összeszerelték a United gépét is, de gyorsítani kell a gyártást.

Melyik gép tágasabb belülről? Ha az A350-es 46 centije lesz a norma, sikerül-e ezzel csökkenteni a Boeing 777X sikerét?

Nagyobb, mint a mostani drónok, nagyobb, mint a vadászgépek, B–2-es nem járt arra. Az amerikai légierőnek egyelőre nincs mondanivalója.

Több mint tízezer gépet rendeltek a légitársaságok, egyes szakértők épp ezért félnek a buborék kipukkanásától.

Lebeg, mint a helikopter, gyorsan repül, mint egy merev szárnyú repülőgép: az Osprey komplex, drága, de nagyon hasznos.

A Boeing és az Airbus egyaránt óriási piacot lát a szubkontinensen, különösen, ha oldódik a protekcionizmus.