AirBaltic premier, Budapest: nagyobb gép, nagyobb ambíciók
A kategóriájában legmodernebb regionális utasszállító, a CSeries hosszú törzsű változatával jár mostantól Riga felől Ferihegyre a lett társaság, az első 300-as járatot a Budapest Airport képviselői, és újságírók köszöntötték szerdán Ferihegyen – adja hírül a reptérkezelő.
Maga az alaptípus, a CS100, a kibocsátó Swiss színeiben már 2016 nyarán, nem sokkal a szolgálatba állítása után megjelent a magyar főváros nemzetközi repülőterén, a hosszabb változat azonban mostantól hetenként háromszor repül hozzánk, majd vissza Rigába. A CS300 első üzemeltetője maga az AirBaltic, a 3,7 méterrel hosszabb, 145-150 személyes variánsból mindössze öt-hat hónappal a másik után sikerült forgalomba állítani az elsőt.
Az altípus fejlesztése az elmúlt évek egyik érdekes sikertörténete. A kanadai Bombardier eleinte csak az alapváltozatban gondolkodott, de a montrealiak a légitársaságoktól érkező jelzések bázisán alaposan belehúztak és ami meglehetősen ritka, sikerült gyakorlatilag párhuzamosan kifejleszteni a CSeries 300-asát, amelynek egyik előnye, hogy ugyanazzal a hajtóművel épül, gyakorlatilag azonos rendszerekkel, köztük a fly-by-wire repülésvezérsléssel, viszont a globális trendeket kiszolgálva nagyobb kapacitással, és a magasabb utasszám révén az egy ülésre számolt gazdasági mutatók is jóval kecsegtetőbbek az üzemeltetők számára. A gép közben ugyanolyan környezetbarát, csendes és alacsony károsanyag-kibocsájtású, mint a rövidebb változat.
Az eredmény: a CS300 praktikusan átvette az alaptípus szerepét a CS100-tól, amit az eladási számok is mutatnak: az összesen 372 lekötött példányból tavaly év végi gyári adatok szerint már 249 a hosszabb verzió és csak 123 a CS100, sőt, már az átadott gépek száma szerint is bőven vezet a nagyobbik, 16 repül a megrendelőknél, a kisebbikből csak nyolc.
Még egy érdekesség: voltaképp ez a 300-as típus volt igazából a kirobbantója, ha úgy tetszik ürügye a tavalyi évben kezdődött, mára már elcsitulni látszó háborúskodásnak a Boeing-Bombardier-Airbus trió részvételével. Az amerikai óriáscég a kanadaiakat a washingtoni hatóságoknál vádolta be tiltott támogatások és „abszurd mértékben alacsony” vételárak miatt, leginkább a Delta hetvenöt gépes megrendelése kapcsán, és leginkább a CS300-as okán. Hiszen ez az a gép, amelynek kapacitása már eléri a két óriásgyártó, a Boeing és az Airbus legkisebb keskenytörzsű gépeinek (737 MAX7, A319/neo) paramétereit, vagyis a 300-as az igazi konkurencia, az igazi új belépő az utasszállítók legkiterjedtebb piacára.
De sokak meglepetésére az amerikai illetékes testület elutasította a Boeing keresetét, miközben az Airbus a maga alabamai gyártóhelyén alapított a kanadaiakkal közös céget a CSeriesek összeszerelésére. A friss fejlemény, hogy a Boeing elállt a fellebbezéstől és a további háborúskodástól, miközben az európai közreműködés felgyorsíthatja a CSeries eddig kissé lassú gyártását, igaz, ez nagyban függ attól is, milyen gyorsan képes a Pratt & Whitney a Cseriesekre szerelendő hajtóművei gyerekbetegségeit felszámolni végre.
Nos, ennyit a reggeli ködből kibukkanó repülőgépről, de érdemes beszélni a légitársaságról is. Az egykori Malév-főnök Martin Gauss vezetésével az airBaltic sikeres regionális szereplővé vált, amit a low-costok erőteljes terjeszkedése közepette kevés hagyományos légitársaság mondhat el magáról, különösen a közép- és kelet-európai zónában. A recept (a LOT-éhoz hasonlóan) új szerep megtalálása a regionális piacon, erőteljes flottafejlesztéssel, gazdaságosabb üzemeltetéssel, ami a korábbi szomjas típusok lecserélését jelenti, még akkor is, ha egy kibocsátó légitársaság természetes mód kell, hogy kezelje egy új típus üzemeltetésének nehézségeit is.
Hogy az AirBaltic erőfeszítései sikeresek voltak, azt épp a minap igazolta az egyik legtekintélyesebb nemzetközi elismerés: az ATW a társaságnak ítélte a 2018-as piacvezető légitársasági díját (Airline Market Leader), amit Gauss azzal vett át, hogy az AirBaltic a kivívott pozíciójához képest is még nagyobb ambíciókkal vág neki a következő időszaknak. Ezeknek a törekvéseknek egyik eszköze a modern Bombardier-típus, amelyből nyolc repül már a társaságnál, és még tizenkettőt tervez a cég szolgálatba állítani. A budapesti járat felfejlesztése a kapacitás-bővítés mellett azt jelenti, hogy az Airbaltic a magyar utasoknak is jó átszállási lehetőségeket nyújt Tallin, Helsinki, Vilnius, Szentpétervár és Moszkva felé.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
