Zártárcsareform? Félig

iho   ·   2015.10.06. 16:15
674-zt

Kapunk hideget, meleget, amikor egy mozdonyon véletlen fent marad a zárjelző tárcsa. Megkérdeztük a MÁV-ot és egy mozdonyvezetőt is, hogy ez tényleg a mi hibánk-e? Nem. És ha már itt tartunk, mire jó a tárcsa, melyek a használatának a szabályai és hogy milyen retorzióra számíthatnak azok a vasutasok, akik rosszul alkalmazzák ezeket a szabályokat.

Kezdjük a legfontosabb kérdéssel.

Az interneten látott képek, videók alapján fordult-e már elő, hogy kint felejtett zártárcsa vagy tolatófény miatt megbüntettek vasutasokat? Ha igen, hogyan? Pénzbüntetés, fegyelmi, más?

A MÁV nem igazán kötötte az orrunkra (udvariasan mellébeszélt, ahogy többnyire szokott): A vonatok fogadására és megfigyelésére kötelezett dolgozók kötelesek a vonatokon alkalmazott jelzéseket megfigyelni, jelzési hiányosságok esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, tehát a menetvonal tulajdonos vasúti társaságot értesíteni. A munkáltatói intézkedéssekkel kapcsolatos döntéseket a munkáltatói jogkörgyakorlóknak a körülmények mérlegelésével kell meghozniuk.

A tárcsa tolja a vonatot?<br>(fotók: Vörös Attila)

De egyáltalán, mire jó a zártárcsa?

Csak a gond van vele, ha kinézünk a pálya mellé, elég sok gépen elöl lifeg, miközben az random fényekkel világít. Pedig minden egyértelműen le van írva a szabályzatban, amelyet a MÁV idéz.

Zárjelzőtárcsa: a vonat végének megjelölésére alkalmazott jelzőeszköz. A vonat megfigyelésére kötelezett munkavállalók a zártárcsa megfigyelésével meggyőződhetnek arról, hogy a vonat valamennyi járműve megérkezett az állomásra, nem történt vonatszakadás.

Használata: a vonat végét jelenleg még nappal és sötétben 1 db, kör alakú, fehér szegélyű, vörös színű fényvisszaverős kialakítású zárjelző tárcsával kell jelezni. Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságok csak olyan zárjelző tárcsát alkalmazhatnak, amelynek alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt.-nél rendszeresített zárjelző tárcsáéval. Sötétben a vonat végén lévő azonos magasságban elhelyezett üzemképes beépített lámpák közül egyiket vagy mindkettőt is be kell kapcsolni úgy, hogy vörös fénnyel világítson (fehér fényű lámpa esetén vörös előtétüveget kell alkalmazni).

Megkérdeztünk egy mozdonyvezetőt, szerinte a tárcsa azért van, hogy tudjuk, hogy ott a vonat vége. „Egyetlen igazi haszna, hogy ha éjjel torlódnak a (teher)vonatok, legyen valami fényvisszaverő eszköz az előttem lévő vonat végén, hogy már messziről lássam, hogy meddig mehetek (az utolért vonatot 200 méterre közelíthetem meg).”

Ez a vonat vége!

És mi kell a vonat elejére?

Az F.1. sz. Jelzési Utasítás szerint: a vonat elejét nappal és sötétben a mozdony, illetve a vezérlőkocsi homlokfalán azonos magasságban elhelyezett 2 db, és ezek fölött középen alkalmazott 1 db fehér fényű lámpával, a tolt vonat elejét pedig az első jármű homlokfalán lévő valamelyik lámpatámon elhelyezett 1 db fehér fényű lámpával kell jelezni.

Mi következik mindebből? Hogy nem jó, ha elöl marad a tárcsa (de azért előfordul).

Három fény háromszög alakban

Nemsokára viszont megváltozik az utasítás, ami a fények elhelyezését nem, a tárcsa mibenlétét azonban befolyásolja. Eszerint a személyszállító vonat, személyszállító vonat kocsijaiból összeállított szerelvényvonat és mozdonyvonat végét nappal és sötétben egyaránt 2 darab, vörös fénnyel folyamatosan világító lámpával és 1 darab oldalt fehér háromszögeket, alul és felül vörös háromszögeket ábrázoló, fényvisszaverő kialakítású zárjelző tárcsával kell jelezni. Minden egyéb kategóriába sorolt vonat végét nappal és sötétben 2 darab oldalt fehér háromszögeket, alul és felül vörös háromszögeket ábrázoló, fényvisszaverő kialakítású zárjelző tárcsával kell jelezni. Ugyanígy kell azoknak a személyszállító vonatoknak, személyszállító vonatok kocsijaiból összeállított szerelvényvonatoknak és mozdonyvonatoknak a végét megjelölni, amelyek nem rendelkeznek 2 darab vörös fénnyel világító lámpával.

A jelzési utasítás hivatkozott szabályait a Nemzeti Közlekedési Hatóság ebben a formában hagyta jóvá – írja a MÁV arra a kérdésünkre, hogy legalább a motorvonatok végéről lehetne mellőzni a tárcsát.

A szabályozás tehát lépéseket tesz az EU-ban elfogadott jelzési képek felé, a nálunk most is használatban levő kör alakú tárcsákat talán már csak a románok alkalmazzák. A nyugatról érkező tranzit-tehervonatok végén régóta megfigyelhetjük már a homokóra-tárcsákat.

A cseh–szlovák, az osztrák és a holland megoldás<br>(kép: Indóház)

És akkor ki a hibás, amikor egy vonat tárcsával az elején jön? Kinek a dolga a zártárcsa vonat végére helyezése illetve gépmenet után a mozdonyról való levétele?

A vonatok előkészítése, az előírt jelzésekkel való felszerelése, a jelzések szabályszerű alkalmazása, a jelzési hiányosságok megszüntetése a menetvonal tulajdonos vasúti társaság kötelezettsége. A zárjelző tárcsa a mozdony tartozéka. A mozdony a vontatási telepről, illetve a napi vizsgálatra kijelölt helyről legalább 2 db zárjelző tárcsával járhat ki. A MÁV Zrt. hálózatán közlekedő vállalkozó vasúti társaságok is rendelkezhetnek a MÁV Zrt.-nél rendszeresített zárjelző tárcsával.

Vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vonatkísérő személyzet köteles a zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművén elhelyezni. Amennyiben a vonatkísérő személyzet nem rendelkezik zárjelző tárcsával, akkor a zárjelző tárcsát köteles a mozdonyvezetőtől átvenni és a vonat utolsó járművén elhelyezni.

A vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál a zárjelző tárcsa elhelyezéséről és levételéről a vállalkozó vasúti társaságok kötelesek gondoskodni. Egyedül közlekedő mozdonyoknál a mozdony tartozékát képező zárjelző tárcsa elhelyezése a mozdony személyzetének kötelessége. A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely  jelzést  adó alkatrészét még részben se takarja.

A mozdonyvezető fordítása: ha van jegyvizsgáló vagy vonali tolatásvezető, akkor az ő feladata a tárcsát kezelni. Ha nincs, akkor a mozdonyvezetőé.

Segélygép volt, sietni kellett, megnyugtatásul: a vonat igazi végén is volt tárcsa. A képet ki kellett volna dobni a szemétbe?

Jöjjön a lényeg: az szabályos vagy sem, ha a mozdony elején marad (véletlen) a zártárcsa, amikor az már vonatot továbbít?

Nem szabályos.

Ugyanez a kérdés, ha véletlen a tolatófény marad fenn, de már „rendes” vonat közlekedik a nyílt pályán.

Ilyen esetben a nyílt vonalon a vonatot nem kell megállítani, hanem a következő állomás forgalmi szolgálattevőjének jelentést kell tenni, ahol a vonatot meg kell állítani és a hiányosságot meg kell szüntetni.

Mozdonyvezetőnk kicsit árnyalta a képet. Röviden: Nem szabályos, de előfordul (főleg gépmenetnél). Amióta a Start 2000 forintot számláz ki magánvasutaknak „Zártárcsa felhelyezés” címén, néhányan a mozdonyvezetőik közül nem foglalkoznak a tárcsával, mert nekik nem fizeti ki a cég. De attól még muszáj lenne nekik fogalkozni vele... Tolatófény nem sokáig szokott fent maradni, a szembe jövő vonatnak jelezni szoktuk, ha rossz fényekkel közlekedik. Ha például egy fény van az elején, akkor a háromból én is lekapcsolom azt a kettőt, ami neki nincs, és a maradék egyet villogtatom. Vagy ha véletlenül vörös fényekkel előre jön, akkor felváltva villogok neki három fehérrel meg a két vörössel. Ha műszaki hiba miatt van csak egy fény, akkor ha a vonat elején menet közben jelzési hiányosság merül fel, akkor a következők szerint kell eljárni: a vonat a nyílt vonalról egy működő lámpával a következő állomásig fokozott figyelemmel, menetrend szerinti sebességgel közlekedhet, ahol a hiba elhárítása céljából meg kell állni. Ha a hiányosság nem szüntethető meg, akkor a mozdonyt szolgálatképtelennek kell tekinteni.

A román megoldás, mint mindig, most is megér egy képet

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek