Ünnep a helikopterbázison: jó volt, de...

Kelecsényi István   ·   2014.05.26. 16:45
repszol0

A rendezvényt megtekintette Sáfár Albert dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő Haderőnem parancsnoka és Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese. Orosz helikopteres pályafutásának nagy részét a szolnoki forgószárnyasok között töltötte. A bázisparancsnok Lamos Imre dandártábornok parancsnoki köszöntője után Orosz Zoltán átadta az alakulat létrejöttének tizedik évfordulója alkalmából Benkő Tibor vezérezredes vezérkari főnök által adományozott zászlószalagot.

Így ünnepeltek Szolnokon. A képre kattintva galéria nyílik!

Szolnok jelenleg nehéz helyzetben van. Zászlószalag ide vagy oda, a vasnak a levegőben a helye. Sajnos a levegőben kevés szolnoki vas repkedhet, mivel 2-3 működőképes Mi-8T és Mi-17 helikopterrel rendelkezik az alakulat. Mint éhező a kenyeret, úgy várták az Oroszországból beszerzett három használt, de nagyjavított Mi-8T helikoptert. Ezek közül egyet megismerhettek a családi napra kilátogatók, mivel a 3304-es részt vett a dinamikus bemutatón.

Szolnokon nagy hagyománya van a közösséget összetartó közös eseményeknek, családi napoknak. A bázis vezetése mindig igyekezett szoros kapcsolatokat ápolni közösségen belül, és kívül. A statikus bemutatón a repülés szeretők nagy örömére sok – sajnos már kivont – merev és forgószárnyas repülőeszköz kapott helyet. A 6206 oldalszámú standard Mi-8T helikopter mellett a 3307 oldalszámú finnektől kapott, lokátorral felszerelt változat állt. A 716-os oldalszámú Mi-24D Csőrike II. és a Mi-24P ágyús csatakopter emlékeztetett a régi szép időkre – valamint, hogy csöndben, szinte suttyomban vonták ki a nagyjavítás és némi modernizálás után még évtizedig is használható típust a hadrendből.

Nem katonai színekben, de egy sárga permetező KA-26 (HA-MMG) helikoptert is meg lehetett tekinteni, valamint a délelőtt folyamán megérkezett a rendőrség egyik ősöreg, de formája miatt mai napig korszerűnek vélhető MD-500 forgószárnyasa.

A nagysebességű repülőgépeket a 18. oldalszámú MiG-29 Nagyvas és a 128-as oldalszámú L-39ZO képviselte. A 05-ös oldalszámú JaK-52 az alapfokú iskolagép a mai napig a Honvédségnél. Az öreg PO-2 (HA-PAO) a GoldTimer alapítványtól szintén ott járt Szolnokon, akárcsak néhány polgári kisgép.

A vájtszemű és jó távcsővel, teleobjektívekkel felszerelt nézők, akár egy tucat, kivont Mi-24, Mi-17, Mi-8 helikopter fedezhettek még fel a bázison. A repüléshez tartozó technikát is kiállították, műszaki mentőt, tartályjárművet, mentőt is meg lehetett csodálni.

A szolnoki szárazföldi testvéregységek, a különleges műveletisek, a mélységi felderítők és a többi „kommandós” alakulat szintén kiállította gyilokeszközeit, rádióit és egyéb felszerelését. A csapatszállítók a BTR80A, HUMVEE vagy éppen Mercedes és UAZ terepjárókat is megnézhette a nagyérdemű.

A parancsnoki köszöntők után, katonazenekar, kommandós és kutyás bemutató következett, majd távirányítású helikopterek járták bonyolult táncukat a levegőben.

A levegőben a dinamikus bemutatók sorát a Jak-52 (12 oldalszámú) és két Mi-8T (6215 és 3304 oldalszámú) kötelékrepülése nyitotta. A helikopterek magasabbra emelkedettek és több hullámban szolnoki ejtőernyős katonák ugrottak ki a gépekből. A „parák” földet érése után, kezdődött egy harci kutató-mentő bemutató. A kibelezett 717 Mihu most díszletként szolgált. A szolnoki alakulat katonái a bajba jutott helikopter sérült személyzetét helyezték biztonságba, közben visszaverve egy nagy létszámú „militáns” egység támadását. Közben a levegőben a Jak-52 „csatarepülőgép” oltalmazta a légteret, és a közeltámogatást, biztosítást sem egy csatahelikopter, sem egy nem irányított rakétákkal bőven felszerelt 17-es Minyo, hanem a 6215-ös Mi-8T végezte oldallövészével. Éles helyzetben ez nem elég. A Jak-52 szólóbemutatója után, feldübörgött az ég, és talán a honvédség repülőcsapatainak egyetlen tényleges ütőképes típusa, a JAS-39 Gripen következett. A 32-es oldalszámú Charlie változatot Asztalos „Sztali” István alezredes repülte, két RUAG póttartállyal. A bemutatón az egyszerű rácsapásokon túl egyéb manőverek is bemutatott, a Griff hangja megremegtette a levegőt.

A Gripen után újabb sugárhajtású repülőgép, a tavaly Szolnokon bemutatott fekete L-29 repülése következett. A fekete madár után – amely festése valami rettentő ízlést, és félig-meddig reklámcélokat feltételez –, a Gold Timer alapítvány PO-2 repülőgépe következett. Az öreg biplán kecsesen fordulózott a napsütésben. A Komo Sky team három polgári berregője volt a zárszó az emberes repüléseknél, és utánuk ismét a távirányítású modellek vették át a légteret.

A katonák, családtagok, nyugdíjasok és meghívott vendégek jót falatoztak a bázis konyhájának remekműveiből.

A szolnoki bázis ismét kiválóra vizsgázott, vendég- és hazaszeretetből, kötelességtudatból és látható volt, hogy abból a kevésből, amit a haza kormánya biztosít számukra, megpróbálják a legtöbbet kihozni a kiképzésben, a körletrendezésben és a technika fenntartásában egyaránt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek