Újabb szoborgőzös érkezett az Operaházhoz

A gőzmozdonyt 1913-ban építette a Magyar Királyi Állami Vasgyárak Budapesten, 97² szerkezetszámon. A mára igencsak romos állapotú 006-ost esztétikai felújítást követően állítják majd ki a 2010-ben bezárt Északi Járműjavítóhoz egykor tartozó Eiffel Műhelyház parkjában. A szabad ég alatt álló 301-es hiányzó alkatrészeit (például a hajtó- és csatlórudakat, fékhengereket a főlégtartályt és így tovább) idővel fémből készítik el.

Az 1886-ban elkészült, kétszáz méter hosszú, száztíz méter széles, ezzel Magyarország egyik legnagyobb alapterületű, állami kézben lévő műemléképületének számító Eiffel-csarnokot 2014-ben értékesítette a MÁV. A Kőbányai út 30. szám alatt található épületet 2017–2018-ban építettek újjá, a beavatkozás során körülbelül 17 ezer négyzetméternyi üzemi területet alakítottak ki. Azóta a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház új műhelyházaként és próbacentrumaként funkcionál.

Az épület vasúti részlegében ereklyéket állítottak ki. A fő látványosságokat, vagyis az addig az Istvántelki Főműhely területén kornyadozó 327,141-es gőzmozdonyt és szerkocsiját, valamint az egykori Compagnie Internationale des Wagons-Lits (CIWL) WL 2354-es étkezőkocsit 2016 októberében szállították a műhelyházhoz. A gőzöst 2019 decemberére újították fel és a csarnok főhajójában helyezték el. A beavatkozás csak esztétikailag hozta helyre a gépet: a hiányzó gépezetet, hengereket és egyéb szerkezeti elemeket fából készítették el, eredeti gyári rajzok alapján. A restaurálás során a gőzmozdony visszakapta eredeti, 327,016 pályaszámát is.

A száz kilométer per óra engedélyezett sebességű 301-es a MÁV első, sorozatban gyártott, túlhevítős gőzmozdonytípusa volt. A 2’C1’–h4 jellegű, 97 szerkezetszámú típusból a budapesti Magyar Királyi Állami Vasgyárak 1911 és 1914 között huszonkettőt épített: a 301,001–020 ikergépezetű, a 101 szerkezetszámú 301,501 és 502 kompaund. A szerkocsival együtt 140,8 tonna szolgálati tömegű, gőzös építésének idején 1350 lóerő teljesítményével Európa egyik legnagyobb teljesítményű gyorsvonati mozdonyának számított – továbbá az egyik legszebb mozdonynak is. A típussal a nagyobb tengelyterhelésű fővonalak gyorsvonatait továbbították. Mivel a 2’C1’ tengelyelrendezésű mozdonyokat Amerikában Pacific-nak nevezték el, ennek megfelelően hazánkban Pacifiknak, vagy röviden Pacinak becézték a 301-eseket.

Az első világháborút követően a román megszállás során a 301-esek nagy részét is rekvirálták: tizenöt gép került Romániába. A MÁV-nál megmaradt hat ikergépezetű és egy kompaund gép Budapest-Keleti fűtőháznál üzemelt és a Budapest–Győr–Hegyeshalom vonal gyorsvonatait továbbította Az 1931. szeptember 13-ai biatorbágyi merénylet áldozatai között egy 301-es is van: a Bécsbe tartó gyorsvonat élén csühögő 301,001-es a viaduktról lezuhanva megsemmisült. A hegyeshalmi vonal 1932–1933-as villamosítását követően a 301-esek elsősorban Budapest és Miskolc között dolgoztak, de előfordultak a Budapest–Püspökladány és a Budapest–Kelebia vonalakon is. A sorozat meglévő példányait 1964-ben Hatvanba állomásították, de már nem várt rájuk hosszú jövő: 1966–1968 között mindegyiküket selejtezték.

Mára mindössze két példányuk maradt fenn: a másik, a 016-os a Vasúttörténeti Parkban található.