Új társaság az új magyar légitársaságért

Közleményben fordul a lehetséges támogatókhoz egy a Malév bukása nyomán alakult új szervezet, a „Civil Társulás az Új Magyar Légitársaságért – Híd a Világra”.

Az iho/repüléshez eljuttatott dokumentum leszögezi: a Malév eltűnése óta eltelt négy hónapban „számos hír kapott szárnyra, amely azt jelezte, hogy több gazdasági csoportosulás is rendelkezik olyan programmal, amely alkalmas lehet az új nemzeti légitársaság létrehozására. Sajnos ezek a hírek mindez idáig nem igazolódtak be.” A közlemény szerint a kormány is deklarálta elkötelezettségét, de azt is, hogy az új légitársaság érdekében nem tud pénzügyi erőforrásokat mozgósítani. „Az elmúlt hónapok során egyre távolabb került az új légitársaság megalapításának ügye.”

A mostani fordulat lényege, hogy független szakértők csoportja „olyan üzleti modellel kereste meg közösségünket, amely nemzetközi méretekben is egyedülálló megoldást jelent.” Ezzel a társulás szerint egy új magyar légitársaság megalapítása kézzelfogható közelségbe került. A dokumentum szerint a társaság feladata, hogy létrehozza a „kisbefektetői körre épülő, de kizárólag üzleti alapokon szervezett légitársaságot”. A szakértők által eddig megkeresett, befektetések szervezésével foglalkozó társaságok mindkét esetben „visszaigazolták, hogy a bemutatott üzleti modellt befektetésre alkalmasnak ítélték és szándékukban áll a finanszírozás részleteinek kidolgozása. Ennek érdekében készek Magyarországra jönni.” A társaság hat pontban határozta meg a következő hónapok feladatait: a kistulajdonosi-részvényesi kör felmérése, a potenciális partnerek bevonása, Zrt alapítása, a tárgyalások megkezdése a befektetőkkel, a finanszírozási modell elfogadása, szerződéskötések és a légitársaság felállítása, az üzemelés elindítása.

Az iho/repülés exkluzív értesülései szerint az alapítók nem egy magyarországi vagy európai, hanem globális légitársaságban gondolkodnak, amelynek bázisai többek között Afrikában, Latin-Amerikában, Ázsiában és Észak-Amerikában is lennének. A társaság elsősorban point-to-point vagy hub-to-point járatokban gondolkodik, beszállna az észak-atlanti üzletbe is, ugyanakkor erősen jelen lenne a most felfejlődő afrikai hálózatok építésében.

Kiszolgálná a különféle – nemcsak magyar – európai diaszpórák utazási igényeit, ugyanakkor kisebb gépeivel belépne abba a balkáni-kelet-európai vonalrendszerbe, amely a Malév kiesésével továbbra is ellátatlan, és amely saját nagy hatótávolságú járataira hordaná rá az utasokat a Budapestről és a társaság más bázisairól induló interkontinentális járatokra. A társaság jó átszállási lehetőségeket akar biztosítani saját hálózatán belül Európából más kontinensekre.

A társaság gazdasági alapkoncepciója, hogy külső támogatások nélkül képes legyen fenntartani magát. Más indulók terveivel ellentétben nem diszkont-modellben, ellenkezőleg: magas szintű utaskiszolgálásban gondolkodik. Viszont a cég felépítése, menedzsmentje a diszkont-társaságokhoz hasonlóan visszafogott méretű és ugyancsak költséghatékony lenne. Budapesten a társaság 2500 munkahelyet nyújtana közvetlenül és további 30 ezret generálna, a nemzetközi hálózat létszáma 5000 fő, a generált munkahelyek száma 60 ezer lenne.

Gépeit nem lízingelné, hanem a piacon jelenleg fellelhető, két-három éves, költséghatékony utasszállítókat vásárolna. Az alapítók típusról és a gépek számáról nem akarnak még beszélni, mert ezzel rontanák piaci esélyeiket, de az biztos, hogy a Malévhoz képest jóval nagyobb flottát szeretnének, közép- és nagy hatótávolságú gépek beszerzését egyaránt tervezik.