Tovább zöldül a határ
A zöld-sárga vasúttársaság, amely fokozatosan veszi át az Ausztriához közel eső vonalakat, az idei téli menetrendváltással újabb szakaszokkal lesz gazdagabb, így megkapja a kőszegi, a szombathely–hegyeshalmi, a szombathely–zalaszentiváni és a körmend–zalalövői vasútvonalakat.
A rendre hazai bezzegvasútként aposztrofált cég vonalhálózata így 214 kilométerrel gyarapszik, s egyre inkább kitör a névadó városok vonalából, Győr, Sopron és Ebenfurth mellé Szombathelyet, Szentgotthárdot vagy éppen Kőszeget is meg lehet említeni. A korábban csak kis forgalmat bonyolító, országos jelentőséggel nem rendelkező vasútvállalat így térségi vezető szerepre tör a Pannon régióban, s egyre több kihívással kell szembenéznie, ami a méretét illeti. Eleddig ugyanis maroknyi stábbal üzemeltethető vonalakon szolgáltatott – a nagy, országos vasúttársaságokhoz képest – kevés járművel, ám az újabb és újabb növekedések során meg kell oldani, hogy a rárótt feladatokat maradéktalanul elláthassa, ám vízfejet se növesszen, s maradjon továbbra is hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb vállalat, mint a nagy testvér, a MÁV.
A Népszabadság pénteki cikke a hirtelen terjeszkedést összefüggésbe hozta a kínai államfő látogatásával, jelesül azzal, hogy a Vas megyeiek régóta dédelgetett álma válhat valóra, ha megvalósulna a Porpác és Vát közti katonai repülőtér újrahasznosítása, amihez kínai befektetők tőkéje is szükségeltetne. Az ominózus terület is felmerült a kínaiak kelet-közép-európai célpontjaként, hogy európai hídfőállást hozzanak létre – a versenyben többek között a somogyi Taszár, a matyóföldi Mezőkövesd és a Veszprém megyei Pápa vesz részt. A cargorepülőtér várhatóan élénk forgalmat bonyolít majd, ezért a befektetőknél végül révbe érő helyszín komoly hasznot húzhat. A lap szerint a terjeszkedés hátterében az áll, hogy a vasúttársaság favorizálhatja a porpáci helyszínt, hiszen a közeli vasútvonal decemberben kerül majd a kezelésébe, s ennek révén százszázalékos tulajdonában álló leányvállalata, a GYSEV Cargo is tekintélyes megrendelésekre számíthat.
A GYSEV által kiadott sajtóközlemény ugyanakkor cáfolja, hogy bármiféle lobbitevékenységet folytattak volna a reptér érdekében, s nem tárgyaltak a kínai féllel. Az üzleti terv régóta ismeretes, ám annak elkészítésekor, 2010-ben, még nem volt információ a kínai terjeszkedésről. A cél, hogy a cég a versenyképességhez szükséges fejlesztéseket továbbra is gyorsan és alacsony költséggel tudja megvalósítani, s az infrastruktúra fenntartása is hatékony maradhasson. Mindemellett a személyszállítás zökkenőmentes átvételét is biztosítani kell.
Nem bizonyos, hogy a kínaiak hídfőállás-építéséből, a cargorepülőtér létesítéséből a GYSEV húzhat-e hasznot, vagy a MÁV, hiszen a még Bajnai Gordon által kiemelt nemzetgazdasági projektté nyilvánított tervezet, a Savaria Airport messze nem biztos befutó. De ha a játszmáinkat megunják a kínaiak, az is lehet, hogy akár a PKP, a lengyel vasút lesz a nyerő – amennyiben kiábrándulnak Magyarországból.
