Tilos hajóról fürdeni

Nemrég megváltozott a hajózási szabályzat, ezzel kapcsolatban kértük a Magyar Országos Hajózási Szövetséget, foglalják össze a legfontosabb változásokat.

A hajózási szabályzat első részében több helyen megváltozott a struktúra, például csoportosítva találhatók meg a fogalmak meghatározásai, amelyek kismértékben változtak is. Ilyen például, hogy megváltozott az úszó anyagok köteléke, amelynek új neve úszó testek köteléke lett. Bővülést is tapasztalhatunk, közös cikkekben találhatók meg a hajók éjszakai és nappali jelzései, de a több géphajóval vontatott kötelékekben a kötelék vezetőjének meghatározási rendje is változott: egy rövidebb előfogat esetén nem az elöl haladó hajó lesz a kötelék vezetője, valamint rendezik a több tolóhajóval továbbított tolt kötelékek vezetési és jelzési kötelezettségeit.

Kismértékben változott a kötelező gondosság szabályozása is, kiszélesedett a látási holttér értelmezése, és megszűnt az a lehetőség, hogy ilyen esetben különböző eszközökkel lehetett azt kiváltani – a jövőben ezt kizárólag a radarral lehet megtenni. Több esetben megszűnt műszaki előírások részletes ismertetése a szabályzatban, például a merülési jelek, a színek, fényerősségek, hangjelzések karakterisztikájának pontos leírása, radarberendezés előírásai, és hasonlóan jár el a felszerelésekkel, a hajó szerkezetével kapcsolatban is, amelyeknél más jogszabályokra, szabványokra hivatkozik a szabályzat.

Lényegesen kiszélesedett azoknak az okmányoknak a köre, amelyek kötelezőek a hajókon. Ez elsősorban a hivatásos hajózásban jelent növekedést, és azon belül a kishajók esetében is figyelemre méltóak a változások. Például a pihenőidő nyilvántartására szolgáló dokumentum a magyar lobogó alatti hajókon a hajónapló (ez alapvetően erre szolgál), azaz ha olyan hajón, ahol ez más előírások miatt nem szükséges, ezzel teljesíthetik a pihenőidő nyilvántartását.

Új elem, hogy a hajózási szabályzatot – a nyitott kishajók kivételével – mindenhol kötelező a hajón tartani.

A változtatások során számos új éjszakai és nappali jelzést vezettek be, és jelentősen átalakult a kötelékek megjelölése is. Ez különösen a tolt és vontatott kötelékek esetében jelent újdonságot, ahol jóval több jelzést kell kihelyezni, mint korábban, ráadásul a jelzések helyei is megváltoztak. Egy háromoszlopos és kétsoros tolt köteléken az eddig szükséges nyolc fény helyett tizenkét fényt, egy ugyanekkora vontatmányon az eddigi hét fény helyett tizenegy fényt kell elhelyezni. Emellett átalakult a mellévett alakzat megjelölése is.

Mostantól a 110 métert meghaladó testhosszú hajók külön kategóriát kaptak. A belvízen eddig teljesen ismeretlen jelzések is rendszerbe kerültek, amelyek zömmel a COLREG-ből származnak: aknamentesítést végző hajó, műveletképességében korlátozott hajó, révkalauz hajó. Ezzel módosult néhány eddigi jelzés is: kiegészült a műveletképtelen hajó jelzéseinek tárháza. Jelentősen átalakultak a halászattal foglalkozó hajók és kitűző hajók jelzései, néhány olyan jelzés pedig, amik a korábbi elvekkel ellentétes volt, része lett az új szabályzatnak. Ilyen például az előfogattal haladó tolt kötelék sárga farfényei. Több olyan jelzés, amelyet korábban a kishajókon nem írtak elő, most ott is kötelező lett. Ilyen a nyílt helyen veszteglő hajó fekete gömb jelzése. Megváltozott a veszélyes árut szállító hajók jelzéseivel foglalkozó rész is, de ez inkább a könnyebb alkalmazhatóságot szolgálja, a lényegen nem változtat.

Új kompváltozatot emelt be a szabályzat a függesztőköteles komp jelzéseinek szabályozásával. Ez a mederben lehorgonyzott bójára vagy csónakra függesztett kötél segítségével átvágató komp. Bekerült a szabályzatba is a kötelékek továbbíthatóságát a hajóbizonyítványba történt bejegyzéshez kötő szabály, azaz csak olyan célra (méretre, terhelésre, üzemformára) lehet – a mentést kivéve – alkalmazni a hajót, amelyre a hajóokmányában a hatóság alkalmasnak nyilvánítja. Külön szabályozzák a tolt bárkák köteléken kívüli közlekedésének feltételeit, valamint jelentősen változott a radarhajózással kapcsolatos szabályozás, amely kiegészült az Inland ECDIS berendezésekkel, illetve az AIS készülékekre vonatkozó szabályozással. A gyorsjáratú hajó – függetlenül a láthatóságtól – menetben köteles radart használni.

A korlátozott látási viszonyok közti hajózás szabályozása nagymértékben változott. Alapesetben ilyenkor csak radarral közlekedhetnek a hajók. Fontos tudni, hogy nem tekintendő korlátozott látási viszonynak az éjszaka önmagában, azaz, ha más korlátozó tényező (köd, hóesés, zápor, homokvihar) nem egészíti ki. A völgymenetben közlekedő vontatmánynak még radarral sem engedélyezi a szabályzat a közlekedést és a legközelebbi kikötő- vagy veszteglőhelyen kikötésre kötelezi.

Szigorította a szabályzat a radarral közlekedő és a korlátozott látási viszonyok között a hajóútban veszteglő radar nélküli hajók kommunikációs (rádiózási) kötelezettségeit. Szintén jelentős változás, hogy ellentétben a korábbi szabályokkal korlátozott látási viszonyok között hajózva nem kell alkalmazni az összeütközés veszélyét jelző (rövid hangok sorozata) hangjelzést.

Jelentősen átalakult a kiemelten védendő hajók bejelentési kötelezettségének szabályozása. Részben bővült a bejelentésre kötelezettek köre: a veszélyes árut szállítók mellé kerültek a 20-nál több konténert szállítók és a személyhajók, amelyek nem kirándulóhajók, vagyis a kabinos hajók, valamint a tengeri hajók és a különleges szállítást végzők.

Kisebb mértékben módosult a bejelentés tartalma, a korábbi 9. fejezetből a 10. fejezetbe kerültek a környezetvédelmi szabályok, amelyek a korábbiakhoz képest jelentősen átalakultak. Kevésbé definíciókból állnak, nőtt a rendelkező elemek száma, de alapvetően új szabály nem került be a környezetvédelmi kötelező gondosságon kívül. Ezzel kapcsolatban bekerült a szabályzatba a fáradtolaj-napló mintája.

A hajózási szabályzat második részében jelentősen módosult néhány fogalom meghatározása, illetve néhány új fogalmat is bevezettek. A nemzeti rész funkciójának megfelelően néhány elemet részletesebben szabályoz, mint az első rész, egyebek mellett pontosítja az ideiglenes előfogat fogalmát is, 2000 méter hosszú szakaszban.

Új elem a szervezett vízitúrák szabályozása, amely tíznél több hajóból álló túra esetén túravezetőt követel meg és annak megfelelő (kishajóvezető) képesítéssel kell rendelkeznie.

A nemzeti rész Magyarország területére elsődlegesen a rádiókapcsolatot írja elő a hajók számára, amelyet kényszerhelyzetben (üzemképtelen rádió, vagy kommunikációs zavar) helyettesíthet a hajó jelzésekkel. Megszüntette az új HSZ a 16. csatorna hajók közti kommunikációra való használatát, azaz minden vízi utunkon (folyón és tavon is) a 10. a hajó-hajó közti kapcsolatra kijelölt csatorna – a 16. csatornán vészhívást lehet végezni.

Visszakerült a szabályzatba a kishajók, vízi sporteszközök, csónakok különböző nagyhajók útjának keresztezésekor követendő – pontos távolságokat meghatározó – szabályozása (1500/1000 méter).

Korábban vitatott helyzetet tesz egyértelművé a szabályzat a következő meghatározással: „Azt a hajót, amely a szabályzatban foglalt jelzésekkel vagy átmeneti rendelkezéssel kijelölt helyen van kikötve, illetőleg lekötve, jelzési és őrzési szempontból is hajóúton kívül veszteglőnek kell tekinteni”. Ezt csak különleges körülmények írják felül.

Módosultak a köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai is, ezen belül a kötél megközelítésének szabályai pontosításra kerültek (távolságtartási kötelezettség 50 méter). Megszüntette a szabályzat a közforgalmú személyszállító hajóról fürdési lehetőséget, továbbá jelentősen változtak a mentő kisgéphajók jelzéseire vonatkozó előírások.