Tévéadó a repülőgépen
Iskolai Oktatás repülőgépről
Az Egyesült Államokban egy DC–6 mintájú forgalmi gépet TV-adóvá alakítottak át. A gép 7000 m magasságból az amerikai középnyugat hat államának iskolái részére sugároz. 400 km/ó sebességgel 16 km átmérőjű körben repül, adása hat állam 650 km átmérőjű területét fogja át. Ez a terület gyéren lakott, az iskolák helyzete meglehetősen kezdetleges, az amerikai iskolák egynegyedének csak egy tanítója van. A gép két elektronikus berendezésének súlya 5 t, a TV-állomás ellátására a gép hátsó részében elhelyezett turbina szolgáltat energiát, a hang- és képjeleket az adó részére egy nagy klisztroncső 1:10 000 arányban erősití. A napi TV-műsort szeptembertől kezdve 4 óráról 6 órára bővitik ki.
A gép 13 000 iskola és főiskola 5 millió tanulóját kapcsolja be a TV-oktatásba. (Hobby)
A lap nyomán eredetiben közöljük a repülőgépes televízióoktatás vázlatos térképét:
Egy „öreg” DC–6-os nyomában…
Sok minden változott ötven év alatt, az semmiképp, hogy a levegőből több mindent lehet belátni és beszórni is rádióhullámokkal. Talán a leginkább leszármazottja az 1961-ben megjelent cikkben szereplő DC–6-osnak az USAF Airborne Warning and Control System, közkedveltebb nevén AWACS repülőgépe, amely tulajdonképpen egy légi riasztó- és irányítóközpont egyben. Vannak egyéb, valóban műsorszórásra alkalmas repülőgépek is, ilyen „Commando Solo” C–130 Herculeseket alkalmazott az amerikai légierő a boszniai háború alatt, propagandacélokra rádió- és tévéadásokat sugároztak. De máskor is használhatták ezt a rendszert: tavaly a haiti földrengés után napokig egy ilyen C–130-asról nyújtottak létfontosságú információkat az életben maradt embereknek.
És most már vannak olyan gépek, amelyek korábban elképzelhetetlenül hosszú ideig képesek kitartani nagy magasságban, hogy ott, mint egy-egy megbízható reléállomás működjenek, bár természetesen más feladataik is vannak: felderítés, elektronikus adatgyűjtés. Igaz, ennek a funkciónak a tökéletes betöltéséhez egy apró, de fontos változást végre kellett hajtani akár a DC–6-oshoz, akár az E3 Sentryhez képest is: ezeken az új, akár több napon át repülő gépeken már nincs ember.
Térjünk át röviden a cikkben említett repülőgép polgári jövőjére. Az IHO olvasóinak nem jelent újdonságot, hogy manapság már 11 000 méter magasságban bizonyos keretek között lehet telefonálni, mobiltelefonálni és a laptopunk vagy egyéb eszköz segítségével internetet használni. Persze ehhez a repülésen túl az űrrepülés fejlődésére, a még magasabban keringő átjátszó és távközlési műholdakra van szükség. Ki tudja, hol áll meg a tudomány és a technika fejlődése ezen a területen?
