Superjet-kudarc: kútba esett egy nyugat-európai üzlet

A belgiumi VLM Airlines lemondta Superjet-rendelését, adta hírül az ATW online. A cég 2014-ben jelentette be, hogy tizennégy példányt vásárol a gép megnövelt hatótávolságú változatából, pontosabban az Ilyushin Finance révén négyre lízingbeszerzést és tíz gépre szóló vásárlási jogot jelentett be.

Az első két példány tavaly áprilisban kellett volna, hogy a légitársaság flottájába kerüljön, azonban 2015 márciusában közölték, az átadás 2016 harmadik negyedévére csúszik. Az ok az akkori bejelentés szerint az volt, hogy késik az LR típusváltozat európai típusalkalmassági engedélyének megszerzése.

Mint erről korábban írtunk, a Szuhoj utasszállító hatótávolsága mindig is fontos kérdés volt, hiszen a típus eredeti koncepciója szerint azzal vált volna egyfelől különösen fontossá az oroszországi belföldi légiforgalomban, másrészt más országok vásárlói számára is, hogy noha nagyságát tekintve regionális, a hatótávolsága azonban az egy kategóriával nagyobb keskenytörzsű típusokkal vetekszik. Nos, ez az eredeti alapverzióban a jelek szerint elsősorban a hajtóművek fogyasztása miatt nem valósult meg, viszont 2013-ban a gyártó először repültette ezt a bizonyos LR-változatot, amely az eredetihez képest 50 százalékkal hosszabb, 4500 kilométeren felüli járatokat tud teljesíteni.

A gépnek megnövelték a maximális felszállósúlyát, megerősítették a szárnyszerkezetét, így a szárnyvégekre winglet szerelhető, aminek a fogyasztáscsökkentő hatása ilyen hosszabb vonalakon már jobban érzékelhető, ugyanakkor megnövelték a hajtómű maximális tolóerejét, ez nyilván a teljes terheléssel történő felszállás szempontjából lehet fontos, vagyis hogy a gép pályaigénye a nagyobb súly ellenére ne növekedjen.

Az első ilyen gépek a Gazprom orosz társaság flottájába kerültek, és azóta viszonylag ritkán lehetett hallani róluk. A VLM megrendelése nemcsak az LR-változat sikere miatt lett volna fontos, hanem mert néhány Comlux business-jet kiadáson és a mexikói Interjet megrendelésén kívül ez lett volna a következő fontos üzlet, amely komolyabb gépmennyiségben, nem orosz és nem ázsiai társaságok állományába juttatta volna a típust.

A belgák azonban nemcsak az engedélyeztetési eljárás elhúzódására hivatkoznak, hanem a geopolitikai tényezőkre is, vagyis hogy egyre nő a feszültség Oroszország és Európa között. Az antwerpeni cég vezetője most úgy nyilatkozott, más megoldást keresnek a társasság által jelenleg használt tizenegy Fokker 50-es légcsavaros gázturbinás gép lecserélésére.

Az S100-as többször szerepelt a hírekben, mint a magyar légiközlekedés esetleges típusa: először még a Malév akkori vezetése a társaság bukása előtt három évvel tervezte harminc gép beszerzését, majd egy hónappal ezelőtt a Szuhoj egyik vezetője magyar kormánytényezőkkel tárgyalt arról, hogy hat Superjettel és tőkével támogatná meg az orosz gyártó a magyar nemzeti légitársaság újjászületését.

A tervet a hazai repülőszakma a megjelent cikkek és internetes reakciók szerint nem tartotta igazán jó és életképes ötletnek, és azóta egyébként a tervről mindeddig nem jelent meg további hír. A VLM döntése mindenesetre tovább erősíti a szkepszist, ami az eddig valamivel több, mint száz példányban legyártott gép körül érzékelhető.