Spitfire a RepTárban! A Messzer is még marad Szolnokon…

Nagy múzeumokhoz hasonlítható különleges élmény két olyan ikonikus második világháborús harci gépet együtt látni, mint a német Bf 109 és a brit Spitfire, ráadásul ezek az ősellenségek légiharcot vívtak valaha Magyarország fölött is: csak gratulálni lehet a szolnokiaknak, akik összehozták ezt a produkciót a krakkói Lengyel Repülési Múzeummal együttműködésben, ahonnan tavaly érkezett, ugyancsak időszaki kiállításra a német típus.

Mint a RepTár beharangozója jelzi: „A projektben fővédnökséget vállalt a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége a lengyel-magyar baráti és szakmai kapcsolatot tovább erősítve. A két legenda 2020. szeptember 13-áig tekinthető meg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban.”

A magyar katonai repülés fontos szereplője a Messzer, míg a lengyeleknél a Spitfire tölt be a repüléstörténetben jelentős  szerepet, hiszen miután 1939-ben a németek lerohanták Lengyelországot, sok lengyel katonatiszt – jónéhányan Magyarországon át – Nagy-Britanniába jutott, ahol a RAF kötelékében folytatták a harcot a III. Birodalom ellen. A lengyel pilóták egy része pedig a Hawker Hurricane mellett a Spittel harcolt tovább egészen a háború végéig.

A Spitfire pedig, megint csak a Hurricane-nel együtt – főszereplője volt annak az elkeseredett légicsatának 1940 nyarán és kora őszén, amelynek az volt a tétje, megindíthatják-e a németek az inváziót Anglia elfoglalására. A Spitfire ezután is fontos fegyvere volt a szövetségeseknek, különböző változatait egészen 1954-ig gyártották húszezer körüli példányban, vagyis története már bőven belenyúlt a jet-korszakba. Azóta is  egyértelműen az együléses légcsavaros vadászgépek valaha készült legjobb típusai egyikeként emlegetik, a Messzerrel és az amerikai Mustanggal együtt.

A krakkóiak által őrzött példány a múzeum összefoglalója szerint 1944-ben készült, egy kanadai alakulatnál repülték, majd 1956-ban került a híres hendoni RAF múzeumhoz. 1967-ben szereplője volt az angliai légicsatáról készült híres és nálunk is népszerű mozifilmnek, majd 1977-ben kapta meg a Lengyel Repülési Múzeum. Jelenleg egy lengyel alakulat színeit viseli, a 131-es század egyébként része volt az 1945 márciusi rajnai átkelés harcainak is.

Az Mk XVI a Merlin-motorokkal felszerelt Spitek utolsó sorozatát jelentette, a pilótának remek kilátást nyújtó buborék-kabintetővel, csúcsos függőleges vezérsíkkal és csapott vagy vágott szárnyakkal, a változatot ugyanis, elsősorban földközeli bevetésekre optimalizálták, a háború utolsó szakaszának körülményeihez igazodva (hivatalos jelölés: LF, Low-Altitude Fighter).

Ezek a gépek tehát főképp már a partraszállás utáni, a kontinensen zajló harcokban szolgáltak és sűrűn támadtak földi célpontokat Hispano és Browning tűzfegyvereikkel. Az eltérő szárny is erről szól, a földközelben a levegő sűrűbb, nagyobb a légellenállás, ilyen körülmények között a fesztáv rövidítésével lehetett megtartani a sebességet és a jó manőverező képességet, de és a szárny gyártása is egyszerűbb volt, más kérdés, hogy a Spitfire épp eredeti gyönyörű elliptikus szárnyformája révén is pályázhatott a háború legszebb gépének címére.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!