Őszi stratégia
Magyarországon a közlekedés fejlesztésére az előzetes számítások szerint 2014–2020 között a mostani uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló mintegy kétezer milliárd forint fele, esetleg annál is kisebb összeg áll majd rendelkezésre. Ezért a fejlesztési célokat körültekintően kell kitűzni, amiben irányt mutat a készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban (NFFT) képviselettel rendelkező szervezetek a tanács az országházban tartott ülésén megjelent megbízottainak adott tájékoztatás szerint a Nemzeti Közlekedési Stratégia közzétett téziseinek célja, hogy azok elfogadását követően olyan részletes közlekedési stratégia készülhessen, amelynek kritikus pillérei biztos alapokon állnak. A tézisek kilenx fontos célterületet emelnek ki.
Így a koncepció szerint el kell érni, hogy a közlekedési rendszer a gazdaság növekedését a hatékonyság folyamatos javításával szolgálja. Azaz a közlekedési ágazat az áru- és személyszállítási igények, teljesítmények alakulásával összhangban biztosítsa a nemzetgazdaság működésének és fejlődésének kiszolgálását. A magyar közlekedési rendszernek be kell kapcsolnia az országot az európai és interkontinentális szállítási, valamint logisztikai rendszerekbe.
Meg kell határozni a gazdasági növekedést közép- és hosszú távon legjobban kiszolgáló közlekedésfejlesztési területeket. A fejlesztések eredményeként létre kell, hogy jöjjön a versenyképességet és a regionális felzárkózást egyaránt támogató közlekedési hálózat az országban.
Emellett a felzárkózást támogató fejlesztéspolitikát kell folytatni, amely biztosítja az esélyegyenlőséget és a kiegyenlített alapellátást. Kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az infrastrukturális feltételek – az államháztartás mindenkori teherbíró képessége által kínált kereteken belül – minden településen hozzáférhetők legyenek. Továbbá a magyarországi közlekedési rendszer fejlesztését gazdasági és műszaki értelemben is a fenntarthatóságot szem előtt tartó, arra orientált stratégia keretében kell megvalósítani. Ennek érdekében a közszolgáltatók eladósodását meg kell állítani, a nemzeti vagyont meg kell őrizni.
Csökkenteni kell a közlekedés környezeti terhelését és energiafüggőségét. Így a magyar közlekedési rendszer fejlesztése a környezeti fenntarthatóság elvének figyelembevételével történik. A tézisekben megfogalmazott további fontos kritérium, hogy jelentősen csökkenjen a közlekedési balesetek áldozatainak száma. Javítani kell a közlekedési szolgáltatások színvonalát a korszerű és költségkímélő informatikai eszközök alkalmazásával. Emellett az összekapcsolt, együttműködő utazási és szállítási láncok létrehozása is a kiemelt célok között szerepel. Mindennek alapján pedig a kormány elé kell terjeszteni a közlekedési célokat forgalmi vizsgálatokkal és hatásértékeléssel optimalizáló Nemzeti Közlekedési Stratégiát.
