Orosz fenyegetés: a konfliktus az űrig ér?

A Roszkozmosz főnöke az ISS lezuhanását vizionálja az Egyesült Államok, Európa vagy Kína területén. Egy korszak vége, ha az űrállomás földi konfliktusok miatt fejezné be a működését.

Az Egyesült Államok és Oroszország békés űr-együttműködése az 1975-ös Apollo-Szojuz kísérlettel kezdődött, több amerikai űrhajós lehetett vendége a MIR űrállomásnak, aztán együtt fogott a két nagyhatalom a Nemzetközi Űrállomás építésébe és azóta is javarészt a NASA és a Roszkozmosz együttműködése tartja életben az ISS-t. A súlyos fenyegetés most, az Ukrajna ellen indított háború második napján és azután, hogy a Nyugat komoly szankciókkal válaszolt, az orosz űrügynökség vezetője, Dimitrij Rogozin súlyosan fenyegető Twitter-üzenetet küldött a partnereknek.

„Le akarjátok rombolni az ISS-szel kapcsolatos együttműködésünket? – idézi a bejegyzést a raketa.hu. „Ha megakadályozzátok a velünk való együttműködést, ki fogja megmenteni az ISS-t attól, hogy letérjen a pályájáról és az Egyesült Államokba vagy Európába csapódjon? Emellett ott van annak a lehetősége is, hogy az 500 tonnás szerkezet Indiára vagy Kínára zuhan. Ilyen kilátásokkal akarjátok fenyegetni őket? Az ISS nem repül Oroszország felett, tehát minden kockázat a tiétek. Készen álltok rá?"

A portál tovább idézi Rogozint, miszerint az űrállomás pályakorrekcióit rendszerint a hozzá kapcsolódó Szojuz- vagy Progressz űrhajók hajtóműveivel oldják meg, az ISS saját hajtóműve annak a Zvezda modulnak a része, ami az űrállomás orosz részeinek központi szerkezete, és ebben van elhelyezve a hajtómű működéséhez szükséges tartály is. Ehhez kapcsolódott tavaly nyáron a Nauka modul is, amelynek technikai hibája komoly veszélybe sodorta az állomást, de sikerült megállítani a pörgést. Előtte is bőven voltak problémák, amelyeknek hatása volt az együttműködésre, például az egyik orosz modulban keletkezett apró lyuk, ami miatt esett a nyomás az állomáson.

A Nauka-affér utáni napokban az orosz űrigazgatóság sietett nyilatkozatban megerősíteni, hogy folytatja az előkészületeket saját alacsony pályájú űrállomás létesítésére, és foglalkozik az ISS „feldarabolásának” lehetőségével. Moszkva már korábban kiszállt abból a korábbi tervből, hogy a Hold körül létesítsenek nemzetközi űrállomást, ez egyébként a következő évek, évtizedek lehetséges orosz-amerikai űregyüttműködésének is legalábbis részben a végét jelzi, hiszen ez a szerkezet a további bolygóközi repüléseknek lett volna a közös platformja.  

A Rogozin-féle szöveg egyik érdekes mozzanata az is, hogy az ISS nem repül Oroszország fölött: ez a moszkvai oldalt csak erősítette abban, hogy a nemzetközi helyett a saját űrállomás kiépítésére térjen rá, a ROSS tervezése már tavaly megkezdődött, és ez az állomás nem csak az orosz területek megfigyelését és ellenőrzését teszi lehetővé a pályája révén, hanem azoknak az északi sarkvidéki zónákét is, amelyekre Oroszország jónéhány éve bejelentette érdekszférája kiterjesztését és ahol ezt bázisok építésével garantálja.

Ugyancsak erősen csökkenti az oroszok intencióit az ISS fenntartására, hogy az új amerikai űrhajók, a Dragonok megjelenésével jelentősen csökkent a Roszkozmosz bevétele, amit amerikai űrhajósok közlekedtetésével nyert az űrrepülőgépek leállítása óta. Szintén komoly konfliktust okozott tavaly egy orosz katonai űrkisérlet, amelynek során egy használaton kívüli műholdat lőttek szét egy másikról, és ez többezer darabbal növelte az amúgy is veszélyesen nagy űrszemét mennyiséget a földkörüli térségben.

Ezzel együtt a következő évek terveiben még bőven szerepelnek Szojuz-repülések amerikai űrhajósokkal, sőt, már kijelölték az első orosz űrhajóst, aki Dragonnal érkezne az állomásra. A menetrend szerint egyébként az ISS egyik amerikai lakóját március végefelé hozná vissza a földre egy Szojuz kabin.

Rogozin szövege azonban mintha kézzel fogható közelségbe hozná az ISS több, mint húsz éves küldetésének a végét. Ami a konkrét fenyegetést illeti, az amerikaiak és a többi, nem orosz ISS-nemzet valószínűleg meg tudja oldani, hogy az ISS akár a Dragon, akár valamelyik teherűrhajó hajtóműve segítségével vagy a pályáján maradjon, vagy irányított módon, a szokásos „űrtemetőben”, a Csendes-óceán déli övezetében érjen földet, illetve vizet. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció korábban azt tervezte, hogy az állomás még 2030-ig maradjon a működésben.

Az amerikai–orosz űregyüttműködés nehéz, feszültségekkel teli időszakokban is egyfajta biztos pillére volt a nagyhatalmak alapvetően békés intencióinak, egy egész korszak lezárását jelentené, ha az űrállomás nem „természetes módon”, elöregedése miatt, hanem kifejezetten földi konfliktusok következtében fejezné be a működését.