Orosz–amerikai űrvita: seprűnyél vagy trambulin...

Repülhetnek-e ezután más űrhajósok orosz űrhajókon? A NASA további Dragon-startokat rendelt. A britek internet-műholdjai nem kerülhetnek földkörüli pályára Bajkonurból.

Visszavitték az egyik előkészítő csarnokba azt a hordozórakétát, amely a OneWeb cég 36 kisebb internet-műholdját állította volna néhány napja földkörüli pályára, adja hírül a space.com. Először csak arra a furcsa gesztusra került sor, hogy a bajkonuri technikusok lefedték a nem orosz zászlókat és feliratokat a rakétáról, majd az egész, startra kész összeállítást leemelték és elszállították a kilövőpadról.

Az orosz fél korábban azt a feltételt szabta a startnak, hogy a OneWeb szűnjön meg a brit állam cége lenni, vagyis London mondjon le arról a részesedésről, amit 2020-ban vásárolt, a vállalkozás pénzügyi problémáinak megoldására. A nyugatiaknak ezen felül garanciákat kellene adniuk arra, hogy a műholdakat nem fogják katonai célra felhasználni.

Dimitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója, aki eléggé fenyegető megjegyzéseket tett már a szankciók bevezetésekor, az idegen államok és cégek szimbólumainak leragasztását elégedetten kommentálta a Twitteren, mondván, „a mi rakétánk annál szebb lesz”. Ez volt az a megjegyzés, amely válaszra késztette az egyik legtapasztaltabb amerikai űrhajóst.

A két jeles személyiség eléggé paprikás üzenetváltása orosz nyelven történt, hiszen az USA asztronautái tudnak oroszul. Scott Kelly valahogy úgy válaszolt, hogy a külföldi együttműködések nélkül az orosz űrprogram fabatkát sem ér. Rogozin külön felháborodott amiatt, hogy Kelly „Dimon”-ként, a Dimitrij becenevén szólította meg, idiótának nevezte Kellyt, és megismételte korábbi vádját, miszerint a Nemzetközi Űrállomás pusztulása „a ti lelkiismereteteket terheli”.  Majd arról írt, hogy Kellynek a négy hosszú űrrepülése az agyára ment, és meghívta egy vizsgálatra az orosz állami agykutató intézetbe.

Kelly, a NASA nyugalmazott űrhajósa 520 napot töltött az űrben, ebből egy alkalommal egyfolytában 340-et a Nemzetközi Űrállomáson Mihail Kornyenko orosz kozmonautával. Repülésük fontos része volt annak a közös kutatási programnak, amely a hosszú űrben való tartózkodás élettani hatásait vizsgálta.

Rogozin már 2014-ben, a Krím elfoglalása körüli vitákban is arra szólította fel az amerikaiakat, legközelebb használjanak trambulint, ha az űrbe akarnak jutni, most az orosz televízióban hasonló stílusban seprűnyeleket javasolt nekik.

A megjegyzés annak a bejelentésnek a kíséretében hangzott el, hogy Oroszország leállította orosz rakétahajtóművek külföldi eladását. Az RD-180-asaokból 1990 óta Oroszország 122 példányt exportált, közülük 98 dolgozott eddig az Atlas hordozórakéták emelésén, 24 már leszállított hajtóműhöz pedig megszűnik az orosz technikai asszisztencia.

Ugyancsak megszüntették orosz hordozórakéták használatát az európai űrhivatal guyanai Kourou űrrepülőterén. Rogozin egyben jelezte, a Roszkozmosz most egy új, polgári és katonai célokra egyaránt alkalmas űrhajó fejlesztésén dolgozik.

Az űrállomáson jelenleg hét űrhajós tartózkodik, még márciusban egy orosz és egy amerikai visszatérését tervezik egy Szojuz űrhajóval. A jelek szerint a NASA arra számít, hogy orosz űrhajókkal nem fog tudni feljutni az ISS-re, és új szerződést kötött, amelynek értelmében a SpaceX az eddig lekötötteken túl további három Dragon-repüléssel juttat személyzeteket az űrállomásra. Mint ismert, az új amerikai űrhajóval és hordozórakétával 2020 óta repülnek asztronauták az állomásra, a kabin maximális befogadó képessége egyébként hét fő, több, mint kétszerese az évtizedek óta használatos Szojuzokénak.