Működik a trambulin, avagy az oroszokat nem lelkesíti a Dragon sikere
Voltak, akik nem értették, Elon Musk, a SpaceX alapítója miért mondta azt a furcsa mondatot a cég űrhajója, a Crew Dragon sikeres startja után: „A trambulin működik!” A megjegyzés az orosz űrhajózás jelenlegi főnökének szólt, Dimitrij Rogozin ugyanis még 2014-ben, amikor a Krím elfoglalása után az USA szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, azt mondta: „Az amerikaiak akár trambulinnal is próbálhatnak az űrbe jutni, ha nem akarnak együttműködni Oroszországgal.”
Musk tehát a maga módján némi iróniával jelezte, megszűnőben az oroszok kilenc évnyi egyeduralkodó szerepe, hiszen ismét létezik amerikai űreszköz, amely embereket vihet a Nemzetközi Űrállomásra. Amit az orosz partnerek szemlátomást nem fogadnak épp üdvrivalgással. Maga a Roszkozmosz igazgatója a sikeres Dragon-repülés után megjelent értékelésében az idevezető útnak egy egészen sajátos értékelését adta, erősen hangsúlyozva, hogy szerinte nem a SpaceX érdeme igazából, hogy az amerikaiak eljutottak idáig.
Rogozin úgy állítja be, hogy az új űrhajó fejlesztése valójában a NASA szakértelmén és az amerikai adófizetők pénzén alapult (valójában az új rendszer a SpaceX fejlesztése a NASA szakmai felügyelete mellett történt), még azt is érzékeltetve, hogy a magáncégnek szinte az ölébe hullott az űrügynökség infrastruktúrája, a 39A jelű startpaddal (amelynek felújítását és működtetését a SpaceX fedezte, és nem tudni pontosan mennyit, de bérleti díjat is fizet érte a NASA-nak).
Érdekes mód Rogozin a SpaceX által elnyert fejlesztési támogatást az új Vosztocsnij űrrepülőtér költségeivel veti össze, és azt is kifejti, hogy hamisak a számítások, miszerint a Dragonnal egy ülésre eső költségek alacsonyabbak lennének (55 millió dollár), mint a Szojuz űrhajóé (a jelenlegi megállapodások szerint az ülés ára 90 millió dollár) – az ismert összegeket úgy magyarázza, hogy meg kell különböztetni a kereskedelmi árat a bekerülési költségektől.
Azt írja, hogy a Crew Dragon sokkal nehezebb, miközben a Szojuzhoz képest csak egy üléssel több a kapacitása (valójában a Crew Dragon akár hét űrhajóssal is repülhet). És persze azt is felhozza, hogy az orosz űrrendszer a legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb. Az űrbe juttatás költségi is alacsonyabbak a Szojuz esetében, mondja Rogozin, anélkül, hogy említene olyan tényezőket, mint az első fokozat és maga az űrhajó újra felhasználhatósága az amerikai oldalon. A Szojuz hordozórakétája az elemzése szerint közepes, míg a Falcon-9 nehéz kategória, valójában a Falcon-9 akkor nehéz, ha kiegészül plusz boosterekkel.
A Roszkozmosz főnök egyik legfontosabb következtetése az, hogy a SpaceX a Dragon startjával nem az oroszokat győzte le („Mi küldtünk először embert az űrbe és azóta is mi vagyunk dominánsak” – fogalmaz), hanem a Boeingot, vagyis, ahogy az értékelés címe állítja: „Ez a háború az övék, nem a miénk”.
A Dragonnal szembe állítva említi Rogozin az új orosz űrhajót, az Orjolt, amely 2023-ban repül először és 2025-ben visz először űrhajósokat az űrállomásra, sőt, az új orosz ISS-modul is szerepel a szövegében, ami azért pozitívum, mert korábban orosz részről komoly tervekről lehetett hallani, miszerint lebontják az ISS orosz moduljait és külön űrállomás építésébe kezdenek bele. Ugyanakkor Rogozin szerint az Orjol (a már egyszer repült Lockheed Orionhoz hasonlóan) bolygóközi utazásokra is használható űreszköz lesz.
Az orosz média is felélénkült – az orosz űrprogramok tálalásában, az Orjolról például egyes források úgy számolnak be, mint amely már repült, pedig a Twitteren is megjelent fotó hét évvel ezelőtt készült egy makettről. Érdekes megfogalmazása volt a moszkvai hírközlő szerveknek, hogy jelenleg is zajlanak orosz–amerikai tárgyalások egymás űrhajóinak kölcsönös használatáról.
Vagyis mégiscsak a realitás a lényeg, a világ figyelme meg amúgy az oroszok vigyázó tekintete fókuszában most a következő fontos momentum áll: a Dragon a sikeres visszatérésével kell, hogy igazolja, valóban biztonságos, rendszeres használatra kész az új űrrendszer.
* * *Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!