Milyen gépek szükségesek a fémhulladék feldolgozáshoz?

A nehézipar korunk egyik legfőbb környezetszennyező tényezője. Nyersanyagok előállításához szükséges folyamatok szinte kivétel nélkül valamilyen károsító hatással van környezetünkre. Legyen az vas vagy alumínium előállítás, az ércek és más összetevők bányászata már önmagában pusztítással jár. A bányák lehetnek erdős területeken, ami által erdőirtások mellett jelentős tájsebek keletkeznek. Nem beszélve a kitermelés okozta géphasználatok folyamatos szén-monoxid kibocsátásáról.

További kohászati és egyéb előállítási eljárások komoly mennyiségű víz- és áram szükséglettel járnak. A gyártás alatt folyamatos a melléktermékek keletkezése, melyekkel gyakran a talajt, folyóinkat, és a levegőt szennyezik.

Mindezek elkerülése érdekében alakult ki évtizedek alatt – és mára már egyre nagyobb teret hódít – a fémhulladék feldolgozóipar. Fejlődése során tökéletesedtek a módszerek és gépek, berendezések egyaránt. Érdemes megemlíteni a bálázógépek szerepét a fémhulladék feldolgozásban. A cél minden esetben a kapacitások növelése, az energia- és költségtakarékosság, biztonságok működés és környezetvédelem.

Első lépés, ami nélkül nem lenne feldolgozás sem, az maga a begyűjtés. Fémhulladékok gyűjtését alapvetően hulladékudvarokban, fémhulladék- és vastelepeken gyűjtik, válogatják, tárolják annak megfelelően, hogy milyen jellegű hulladékok és milyen módon érkeznek be. Komoly gépparkok várják mind az ipari, mind pedig a háztartási fémhulladékokat.

Vasúton, teherautókon érkező szállítmányokat ki kell rakodni, át kell válogatni. Nagy kapacitású rakodási lehetőséget biztosítanak a rakodógépekre szerelhető hidraulikus elektromágnesek (rögtön különválasztja a vasat más fémektől), polip kanalak (nagy mennyiségek gyors mozgatására), rönkfogó ollók (csövek, gerendák biztonságos emeléséhez). Apróbb fémek mozgatásához pedig ömlesztett áru kanalakat alkalmaznak.

A válogatott hulladékok nagyobb darabjait kisebb egységekre darabolják. Erre legalkalmasabbak a rakodógép ollók (nagy vágóerővel precíz darabolás) vagy alligátor ollók (kisebb tárgyak vágására).

Azok a fém tárgyak, melyek formája, tömörsége, összeszerelt állapota miatt nem vágható könnyen, (ilyenek például a motor blokkok) leginkább zúzó, roppantó géppel szedhetők kisebb egységekre.

Fémhuzalok, vezetékek és kábelek hosszúságuktól, keresztmetszetüktől, szigetelésüktől függően készíthetők elő beolvasztásra. A vékonyabb huzalok aprítását kábeldarálók segítségével végzik. Nagyon apró darabokra őrli a vezetékeket, így kevesebb energiabefektetéssel lesz lehetőség a beolvasztásra.

Vastagabb kábeleket elsőként kábelnyúzó képekkel szabadítják meg burkolatuktól. Azt követően van mód csak a bedarálásukra. Így nem kerül nagy mennyiségű műanyag vagy gumi hulladék a tiszta fémek közé.

A fémhulladékok sokféle mérete és alakja miatt a tárolás és szállítás jelentős helyigényű. Ezek csökkentésére kiváló berendezések állnak már rendelkezésre. A cikk elején szó esett arról, hogy a bálázógép szerepe a fémhulladék feldolgozásban meglehetősen fontos Segítségével nyílik lehetőség nagyobb mennyiségű – főleg alumínium – kisebb bálákba tömörítésére. Speciális hordóprések pedig kifejezetten a fémhordók lapítására használhatók, így rendkívül is helyet foglalhat el, az amúgy nagy helyigényű hulladék. Léteznek kombinált berendezések is, úgy, mint az ollózó és bálázó. Ezek a fémhulladék betöltését követően darabolják és azonnal tömörítik is a fémet.

A fémhulladékok feldolgozása során alkalmazott gépek biztonságosak, gyors, hatékony, gazdaságos munkát tesznek lehetővé. Megfelelő karbantartás mellet pedig kifejezetten hosszú élettartamúak ezért minden esetben kiváló beruházást jelentenek a fémhulladék feldolgozó vállalkozások számára.