Miért függ össze egy vasútvonal az olimpiával?

Magyarország, Szerbia és Kína együttműködésével a közép-európai térség egyik legnagyobb infrastrukturális projektje valósul meg a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításával és kétvágányosításával, amelynek köszönhetően Magyarország stratégiai szerepe ebben a térségben tovább erősödik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban. A miniszter elmondása szerint november elsejéig megszületik majd a szerződés a MÁV és a kivitelezést bonyolító projektvállalat között, a beruházást lebonyolító magya–kínai közös vállalatot pedig szeptember végéig hozzák létre.

A kínai fél október 31-éig fogalmazza meg a finanszírozási ajánlatot. A beruházás 85 százalékát kedvezményes kamatozású kínai hitelből finanszírozzák. A hitelfelvétel feltétele, hogy „a kínai kormány, illetve a kínai Eximbank által folyósított hitel kedvezőbb feltételeket kínál majd, mint bármely Európában elérhető, fejlesztési banki típusú hitel” – magyarázta.

A megállapodás értelmében a Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonalon a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel haladhatnak majd. Összesen 350 kilométernyi, magyar oldalon pedig 166 kilométernyi vasúti szakaszt újítanak fel. A költségek az előzetesen számoltnál magasabbak lesznek – közölte a tárcavezető –, „tekintettel arra, hogy a budapesti olimpiai pályázat miatt a budapesti szakaszt át kell terveznünk”. Így körülbelül 550 milliárd forintos költségvetéssel számolnak a magyar oldalon.

Korábban 472 milliárd forintos becsült költség hangzott el a vasútvonal magyarországi szakaszával kapcsolatban, vagyis most közel 80 milliárdos növekedést jelentett be Szijjártó. Ha azonban megnézzük a 2024-es olimpia megvalósíthatósági tanulmányát, akkor abban egy sor vasútfejlesztési beruházás szerepel – írja a portfolio, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása is 115 milliárd forintba kerülne. Igaz, az másik vasútvonalon van, ugyanakkor elhangzott az is, „áttervezik a budapesti szakaszt”. Mindenesetre nem túlzás kijelenteni, elég nagy áttervezés lenne, ha a kettőt valóban valahogyan összekötnék.

Ne feledjük, korábban volt arról szó, hogy a reptéri gyorsvasutat is kínai pénzből építenék meg.

S hogy miért lehetne előny?

Mert ha ebben az 550 milliárdban valahogy tényleg benne lenne a fővárosi áttervezéssel a gyorsvasút, akkor 35 milliárd forintot spórolhatnánk. Szép lenne, ha ez valóban így volna...

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!