Mentőöv a BKV-nak a Budapest-szerződés
Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester aláírták a Budapest-szerződést, amelyben a kormány átvállalja a főváros adósságának hatvan százalékát. Tarlós István főpolgármester korábbi nyilatkozata szerint több mint 104 milliárd forint az állami adósságátvállalás mértéke.
„A dokumentumban szó van a Duna-parti városrendezés kérdéséről, több közlekedési és városfejlesztési projektről, valamint egy általános együttgondolkodást is tartalmaz a megállapodás” – tette hozzá a főpolgármester. A jövőben a megállapodás keretein túl még több konkrét projektekkel kapcsolatos megállapodás is várható a főváros és a kormány együttműködésében. „Ez a megállapodás nem rövid, hanem közép és hosszú távon tartalmazza a fővárosi tömegközlekedés problémáinak megoldását” – emelte ki Tarlós István, utalva a BKV hosszú évek óta halmozódó finanszírozási problémáira.
A szerződés szövegében a fővárosi közösségi közlekedés konkrét megsegítéséről esik szó: „A Kormány közreműködik a fővárosi közösségi közlekedés 2013. évi újjászervezésében, 2013 május 20-ig lépéseket tesz a Budapest Közlekedési Zrt. zavartalan működésének fenntartása érdekében, beleértve a működés stabilitását biztosító intézkedéseket is. Elkötelezett a közlekedési társaság adósságának konszolidálása, és a jelentősen elhanyagolt járműpark megújítása iránt” – olvasható a szerződésben.
„A Kormány 2013 augusztus 31-ig megállapodik a Fővárossal az M4-es metróberuházás következtében előállt forráshiány megszüntetéséről és a beruházás kapcsán felmerülő többletkölttségek finanszírozásáról” – folytatódik a szerződés szövege, amely konkrétan kitér a dugódíjra is: a kormány és a főváros együttműködik „az Európai Bizottsággal kötött, a 4-es metró szerződésben szereplő behajtási díj bevezetésével kapcsolatos felülvizsgálatban.” Ehhez a tételhez azonban a szerződés nem fűz konkrét időhatárt.
Végül ugyancsak konkrétan szerepel a szerződésben, de ugyancsak határidők nélkül, hogy a kormány „egyetért a Főváros koncepciója alapján előkészítés alatt álló elektronikus jegyrendszer, illetve az egységes agglomerációs és fővárosi jegy- és bérletrendszer bevezetésével”.
A konkrét forrásokról a szerződésben nincs említés. Tarlós István a legfontosabbnak a hitelképesség helyreállítását minősítette, de arról nem hangzottak el sem most, sem korábbi nyilatkozataiban konkrétumok, hogy vajon a kérdéses projekteket hitelből finanszírozzák-e.