Mennyivel lesz hosszabb a héten a magyar vasúthálózat?

Mindenki egyetért abban, hogy Téltábornok az utolsókat rúgja, és rövidesen ismét lehet mandulavirágok között előtűnő 424-est fotózni, de addig hátravan még néhány változatos időjárású nap. A legvarázslatosabb időszak ez, miközben idelent zúzmara és köd lep be mindent, odafent akár ilyen is lehet az idő (fél nyolckor éppen zavartalan napsütést mutatott a webkamera, de nagy valószínűséggel egész nap így marad).

A változatos időjárásnak köszönhetően akár napi húszfokos hőingás is megfigyelhető lesz, ez pedig drasztikus hatással lesz az atomok közötti kötésben tárolt energiára. Ha a tárolt energia mennyisége nő, az atomok közötti távolság növekszik, még akkor is, ha ezeket az atomokat napi száz és száz IC-, gyors-, és tehervonat kerekei mángorolják.

Hála a hazai mellékvonalak kritikán aluli állapotának, ezek a vágányzatban bekövetkező hosszváltozások szépen, észrevétlenül elnyelethetők a vágányok illesztéseiben, legfeljebb éjszaka kissé nagyobbat, nappal kissé kisebbet fog csattanni az imbolygó Bézé-pót kereke Végegyháza-alsón – persze ez észrevehetetlen. Az acél hőtágulási együtthatója ugyanis 11x10^-6, azaz egy egyméteres acélrúd (vágány) húszfokos hőmérséklet-növekedésre 0,24 milliméteres hossznövekedéssel reagál. Így tehát a legszebb derült, csillagos, februári éjszakák és a legnagyszerűbb reményekkel kecsegtető, napsütéses vasárnapi koratavasz közötti mintegy húszfokos különbség hatására egy kilométer vágány 24 centivel fog megnyúlni.

Ha abból indulunk ki, hogy a nagy egészvonalas kizárások, mellékvonal-bezárások, vonatpótló buszokat pótló Volán-járatok, újraindítások és alibimenetrendek között és ellenére hazánk vasúthálózatának hossza (állomási és iparvágányokat nem számítva) nyolcezer kilométer körül van, ez a teljes hálózatra vetítve majdnem két kilométernyi, egészen pontosan 1920 méternyi (hálózati) hossznövekedést jelent, a kétvágányú vonalakon természetesen duplán számolva.

Öröm az ürömben, hogy az acél és a beton hőtágulása megegyező, így például az őriszentpéteri völgyhíd 1400 méterén, húszfokos hőmérsékletingadozás hatására jelentkező, körülbelül 36 centis hossznövekedést a hídszerkezet és a vágány együtt, szoros barátságban, egymás mellől el nem mozdulva fogja elszendvedni, majd a hídvégi dilatációknak átadni. A Déli Összekötő 477 méterén csak az acél dolgozik majd együtt az acéllal, eközben tizenegy centi körüli összhossznövekedést, azaz hídfőnként öt és fél centis elmozdulást produkálva.

A villamosított vonalak 3060 kilométeres frontján még cifrább a helyzet, a vörösréz hőtágulása ugyanis másfélszerese az acélénak, 17x10^-6, egy egyméteres vörösrézrúd a húszfokos hőmérsékletnövekedést 0,36 milliméternyi hossznövekedéssel honorálja, egykilométeres szakaszon harminchat centivel. Ennek hatására a teljes villamosított hálózaton ezeregyszáz méteres hossznövekedést fognak a hosszláncok felfüggesztései elnyelni a vasárnap legmelegebb órájáig. Mivel egy hosszlánc általában másfél kilométer hosszú, azon belül ötvennégy centire tehető a megnyúlás, tahát a hosszlánc végein a beton-feszítősúlyokat huszonhét-huszonhét centivel mélyebben fogja odakongatni a tavaszi szél az oszlophoz, mint mondjuk egy ma éjszakai kemény fagyban.

Mindebből azonban mi, utazók, a sok egyéb problémának köszönhetően semmit sem fogunk észrevenni, és ez jól is van így: a technika tegye észrevétlenül a dolgát, mi pedig nem a hosszláncokat fogjuk figyelni, hanem azon rágódunk mondjuk, hogy mi kerülhet több mint négymilliárdba egy amúgy is rossz helyen lévő Duna-híd tervezésében, ami annak fényében még aránytalanabb, hogy a nagy 2009-es mellékvonali pusztítástól tizenkétmilliárdnyi megtakarítást vártak. Nem lett annyi.