Megérte: remekül sikerült a Tamásiba szervezett különvonat
A – mondjuk így – naptár szerinti nyár utolsó napjára a Fotósvonat nevet viselő Facebook-oldal kezelői, Kozák Gergely és Szikora László, különvonatot szerveztek Tolna vármegye egyik egykori elágazó állomására székesfehérvári indulással. A vonaton a lelkes társaságot Szlama Benedek, Makó vasútállomásának egykori főnöke, köszöntötte.
A menet percre pontosan indult az egykori koronázó városból, Szabadbattyánból körüljárás után folytatta útját Börgönd felé. Ez a szakasz a 29-es számú vasútvonalhoz tartozik. Erre jelenleg nem jár se személyvonat, se tehervonat. Vagy csak nagyon ritkán... Itt két fotómegállás is volt:
- az egyik nem sokkal Szabadbattyán után egy átereszen,
- a másik Börgönd bejáratán.
Utána forgalmi okok miatt tölthettünk el kicsit több időt Börgönd hangulatos állomásán. Miután a pusztaszabolcsi személy elhaladt, a különvonat is indulhatott. Ám forgalmi okok miatt Aba-Sárkeresztúr állomásán ismét meg kellett állni. Itt felejthetetlen órákat tölthetett a lelkes társaság. Ugyanis megelőzte a különvonatot a Baja felé haladó Gemenc IR, ami Sárbogárdon keresztezett a Székesfehérvárra tartóval. Így azt is meg kellett várni. Ez rendesen betett a különvonat menetrendjének, többórás késést sikerült begyűjteni. Viszont innentől már olajozottabban mentek a dolgok.
Keszőhidegkút-Gyönkig már csak pár-pár percekre kellett megállni forgalmi, technológiai okok, na meg további utasok is felszálltak a 40-es vonalon. Az előbb említett állomáson körüljárás után már döcöghetett is a különvonat a személyforgalom-szüneteltetett 48-as számú vasútvonalon a pályára engedélyezett legnagyobb sebességgel, 10 kilométer/órával, Tamásiba.
Ezen vonalon is volt több fotómegállás.
- Az első bő egy kilométer döcögés után a Kapos-folyó hídján. Itt tájképet lehetett készíteni Keszőhidegkút településével a háttérben.
- A következő fotómegállás a Pacsmagi-halastónál volt. Sajnos a hely nagyon be volt nőve, a nap se a jó oldalról sütött, így csak a legkitartóbbak másztak fel a domboldalra fotózni.
- Ezután a Koppány-csatornánál lehetett felvételeket készíteni. Ez volt az egyetlen olyan fotómegállás, ahol pont befelhősödött.
- Pár perc haladás után a menet már Tamási határában állt meg. Itt is lehetett tájképet készíteni.
Innen már csak egy balos ív, és már Tamási állomásán is volt a vonat. A csoportkép elkészülte után körüljárt a mozdony. Az Aba-Sárkeresztúron eltöltött hosszabb „pihenő” miatt az eredetileg egy órásra tervezett Tamásiban levő tartózkodás harminc percre zsugorodott. Ezalatt a meleg ételre vágyók felkeresték a közeli büféket, voltak, akik rendületlenül fotózgattak, míg mások csak simán az árnyékban próbáltak hűsölni. Mivel jelentősen megcsúszott a program, egyesek itt buszra szálltak, és hazamentek.
Hogy a jelentős késésből valamennyi eltűnjön, a dunaújvárosi kitérő elmaradt, kapásból végig a 40-esen Pusztaszabolcsra ment a menet. Ott irányváltással irány vissza Székesfehérvár!
A visszaútra már nem voltak fotóhelyek tervezve, így menet közben tovább morzsolódott a társaság. A sietősök közforgalmú vonatokkal gurultak haza. Volt, aki Keszőhidegkút-Gyönkön szállt át S40-re, volt, aki Pincehelyen intercityre.
A rekkenő hőség ellenére a fehérváriak megbecsült tartalékja, a 1330-as Dácsia remekül helytállt. Az aba-sárkeresztúri tartózkodás inkább a menetirányító számlájára írható – ez igazából bármely fotósmeneten előfordulhat. A program jól meg lett szervezve. Közel teltházas volt a szerelvény. Eredetileg két kocsis lett volna a menet, ám a túljelentkezés miatt kellett egy harmadik kocsi is. Voltak külföldi vasútbarátok is, Ausztriából, Lengyelországból is.
Nyitóképünkön: Tamási határa. Hát igen, a fotóhely az eredetileg meghirdetett két kocsira lett méretezve...
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
