Légi balesetek, földi bajok

A földön történt, legalábbis földi problémából eredeztethető „égi” balesetek sorát a háború utáni első hazai katasztrófával kezdjük. A HA-LIK jelű, Molnár Béla kapitány vezette Maszovlet Li-2-es egyetlen utasával 1949. november 14-én délelőtt Pécsett vakleszállóban a hirtelen kimaradt QFS (NDB) irányítás miatt belefordult Kővágóörsnél a Mecsekbe. A hátul ülő Tóth Lajos ávós utaskísérő kivételével mindenki életét vesztette.

Az ok: a morzés rádiózás során a pécsi földi rádiós a gép QFS, azaz „kell” jelét cl-nek, azaz cancelnek, törlésnek értelmezte, és kikapcsolta a működő NDB-t. Hibájáért többéves börtönnel sújtották.

Egy súlyos baleset a második világháború idejéből: 1941. április 12-én zuhant le Veszprémben a délvidéki bevetésre induló pápai ejtőernyősöket szállító Savoya-Marchetti SM.75 típusú, hárommotoros szállítógép. Az ok: a földön nem rögzítették megfelelően a terheket, így azok a meredek emelkedés közben hátracsúsztak, a gép farnehézzé válva lezuhant, kigyulladt. Hivatalosan a magassági trimm beragadását közölték, ami ismét csak földi hiba.

A Budaörsről 1941. november 4-én 270 fokra startoló, a frontra egészségügyi ellátmányt szállító, E-105 jelű SM.75-ös balfordulóval az érdi lejtő erdőjébe zuhant. Hivatalosan a ködöt jelölték meg okként (miért fordult volna ködben a hegy felé?), az igazi ok azonban egy, a szárnyban felejtett kéziszerszám volt, ami a fordulóban a kábelek közé csúszva gátolta meg a gép kikormányzását a bedőltségből.

Az eddig legtöbb, 586 áldozatot követelt repülőgép-katasztrófa 1977. március 2-án Tenerife repülőterén történt. Egy terrortámadás következtében a Kanári-szigetek eme kisebb repülőterére kényszerültek kitérni a 747-esek is. Amikor Grand Canariára lehetségessé vált az átrepülés, a kisebbik légikikötőt ködréteg fedte be. A pályán a várakozás végeztével elsők között indult a KLM Jumbója, és belerohant a pályát még nem egészen elhagyó Panam gépbe, amely félreértette a 6-os számú, illetve a sorban hatodik gurulóút helyét, de a KLM-gép kapitánya is félreértette a helyzetet: az útvonalengedélyt felszállási engedélyként értelmezte.

A legdöbbenetesebb balesetek egyike 2002. november 26-án éjszaka a Bódeni-tó környékén, Überlingen felett történt. Az éjszaka rövid időre egymagára maradt svájci irányító a baskíriai diákokat jutalomüdülésre szállító Tu-154-est nekiterelte a DHL cargo B-757-esének. Annak ellenére, hogy a gépek jelezték: a TCAS-aik parancsa szerint ki akarnak térni. Fokozta a tragédiát, hogy egy baskír férfi, aki feleségét és két gyermekét vesztette el a katasztrófában, két évvel később később agyonszúrta a hibázó irányítót!

Csak hihetetlen near miss lett a holtbiztos katasztrófából 1990. június 10-én reggel, amikor a British Speedbird Birminghamből 81 utassal Malagába tartó BAC 1-11-esének kapitánya az utazómagasság elérésekor a kirepülő szélvédőn át kiszívódott a gépből. Szerencséjére a purser elkapta a lábait, s amíg segítséggel ott tartották a térdtől felfele a gép mellett kalimpáló kapitányt, az első tiszt egy nem is közeli reptéren leszállt. A csoda, hogy Tim Lancaster kapitány fél év múlva már újra repült. Az ok: a karbantartó a karcos szélvédő újra cseréjekor,- a raktáros figyelmeztetése ellenére nem az ajánlott erősebb csavarokkal, hanem azonosakkal rögzítette az új szélvédőt.

Egy Tokióból 523 utassal felszállt B-747-es emelkedés közben kormányozhatatlanná vált 1985. augusztus 12-én. A pilóták megkísérelték csak a hajtóművek teljesítményét szabályozva irányítani, ám végül egy erdőbe zuhantak, a katasztrófát csak néhányan élték túl. Kiderült, hogy egy évekkel korábban történt, a törzsvéggel talajt érintő, „tailstrike” felszállás után nem megfelelően javították a törzs belsejét lezáró nyomásálló falat. A külső légnyomás csökkenésekor az nem bírta el a belső nyomás növekedését, és hátraszakadt, közben szétroncsolta a kormányzó hidraulikákat és elektronikát.

Az Aloha társaság 1988. augusztus 28-án Hawaiii szigetei között ingázó B-737-esének borítása több méter hosszan leszakadt. A gép addigi élete során már 90 ezer alkalommal töltődött fel belső túlnyomással. A hirtelen nyomáscsökkenés csak a közkedvelt stewardesst szippantotta ki. A pilóták – egyikük nő volt – sikeresen kényszerleszálltak. Az ok: a nedves, meleg, sós légkörben a szegecsek furatai már lötyögősre koptak, és azokat, meg a borítást nem cserélték. Pedig egy utas a beszálláskor szólt, hogy repedések vannak a szegecsek körül.

Az Ankarából érkezett, majd Párizsból Dél-Amerikába 346 fővel a fedélzetén startoló TC-JAV lajstromjelű török Dc-10-es 1974. március 3-án a belső nyomást biztosító légsürítők megindulását követően a csomagtér-ajtó leválása miatt szétrobbant, és Fontaine Chalaais közelében lezuhant, amit senki sem élt túl. A katasztrófát az ajtózáró szerkezet konstrukciója mellett az is okozta, hogy a francia csomagrakodók nem értették az ajtó kezelését segítő török nyelvű feliratot.