Köti

Joó Ferenc   ·   2012.04.06. 13:40
kjegy_400

A napokban helyesírási eszmecserét folytattam főszerkesztőnkkel a kötőjelek használatáról. Ennek kapcsán idéztem fel két emléket magamban. Hogy megmagyarázzam a címet, kezdem az elsővel.

Egyszer valamelyik pályaudvaron (talán Fradiban) bóklásztam, fotótémát keresve, miközben a mellettem álló szerelvény mentén egy vasutas sétált végig és közben a cébérádióján keresztül diktálta be valamelyik irodába a vagonok pályaszámát. Gondolom, hogy a SZIR-be kellettek az adatok a vonatösszeállításhoz.

A bediktálás egy-egy vagon esetében valahogy így hangzott: huszonegy, ötvenöt, százötvennégy, nulla, kettőszázkilencven, köti, egy. Azaz, a vagon pályaszáma ebben az esetben így néz ki: 21 50 154 0 290-1. Ez pedig nem más, mint a Roco 66400 cikkszámú, azaz H0 méretű MÁV Gbs vagonjának a pályaszáma. Hogy ez a valóságban is létezik-e (létezett-e), arra nem vállalok felelősséget.

Pályaszám kavalkád MÁV-Cargo vagonokon

Ez pedig egy Roco vasútmodell szépen megtamponozott pályaszáma (olasz fedett teherkocsi)

Nem tudom, hogy az élet más területein szokás-e a kötőjelet kötinek rövidíteni, mindenesetre én eddig csak a vasúton találkoztam vele. Ennyit a poszt címéről. De hogyan kapcsolódik mindez a biankó jegyekhez?

Nos, a kilencvenes évek második felében kialakult egy kis mozgalom, amelynek célja a mellékvonalak segítése volt. Akkoriban ugyanis legfeljebb utasszámlálási adatok alapján lehetett megbecsülni a mellékvonalak forgalmát, mivel nem volt viszonylati jegykiadás, és – példának okáért – a Budapestről Fábiánsebestyénbe kiadott menetjegy bevételét Budapesten számolták el, a 147-es vonalra meg nem jutott belőle.

A kéregjegyek gyűjtői közül néhányan viszont kihasználtuk azt a lehetőséget, hogy lehet vonatjegyet keletbélyegző nélkül is vásárolni és az utazás előtt kell érvényesíteni azt. Ezt hívják biankó jegynek. Ha megvettük Fábiánsebestyénben a kettőszáz kilométerre érvényes jegyet, pecsételtek rá egy B betűt, aztán később ezzel tudtunk utazni mondjuk Budapest és Celldömölk között, ám a bevétel a fővonal helyett Fábiánsebestyénnek jutott.

Ilyen egy gyorsvonatra kiadott kéregjegy, éppen Fábiánsebestyénből. Hogy mikor közlekedett arra utoljára gyorsvonat? A jó Isten tudja!

Az egyik legviccesebb eset éppen a huszas vonalon történt velem, talán pont Karakószörcsök környékén, ami önmagában is vicces állomásnév. Amikor viszont a jegyvizsgáló úr benyitott a fülkénkbe, én éppen egy kötőjeles nevű állomáson, méghozzá Porcsalma-Tyukodon váltott kéregjegyet nyomtam a kezébe.

Nagyon morcosan és gyanakvóan nézegette, biztos is vagyok benne, hogy szerinte át akartam verni. Aztán nagy nehezen kibökte: „Hol van az a Porcsalma-Tyukod? Még sohasem hallottam róla.”

Mit is válaszolhattam volna mást: „Hát közvetlenül Ököritófülpös mellett!”

Ekkor aztán már kiöntötte a szívét a jévé: „Ne szórakozzon velem, hallja!”

De gyorsan lenyugtattam: „Nem szórakozok, kérem, tessék megnézni a száztizenhármas menetrendi mezőt!”

A kalauz elővette menetrendjét, és kikereste a „távolkeleten” található, azaz a Mátészalkától a román határ felé vezető vonalat és felderült: „Jé, tényleg! Milyen hülye állomásnevek vannak arrafelé!”

Így aztán békében váltunk el egymástól, a porcsalmai kéregjegy pedig bekerült a gyűjteményem többi darabja közé.

Az ominózus B-betűs kéregjegy Porcsalma-tyukodról

A sors iróniája, hogy helyhiány miatt nemrégiben a teljes kéregjegygyűjteményemtől megváltam. Ököritófülpös neve viszont országosan ismertté vált, amikor Jáksó László csak sokadjára tudta felolvasni a Heti hetesben. Nem azért, mert nem tudta kimondani, hanem mert a stúdióban minduntalan kitört a röhögés, amikor újból és újból nekilátott:

(Jesszusom, mennyivel soványabbak voltak akkor jó páran a szereplők közül!)

A vicces nevű állomásnevek közé tartozik például a szintén Szabolcsban található és már megszüntetett Görénypuszta vagy akár a Martfűhöz közeli Bagimajor is. Nem véletlen viszont, hogy a (benne szereplő karakterek számát tekintve) leghosszabb nevű ma is forgalommal rendelkező vasútállomás megint csak kötőjeles: Badacsonytördemic-Szigliget.

És akkor emlékezzünk meg a leghosszabb nevű vasútállomásról a világon, amely Walesben található: Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch. Általában viszont csak rövidítve használják: Llanfair P.G.

A ma leghosszabb nevű MÁV-állomás neve ki sem fér rövidítés nélkül két sorba a jegyre!

Ez azonban mégsem a leghosszabb településnév a világon, mert Tájföldön található a százhatvanhárom betűs:

Krungthepmahanakornamornratanakosinmahintarayutthayamahadilokphopnop- paratrajathaniburiromudomrajaniwesmahasatharnamornphimarnavatarnsathit- sakkattiyavisanukamprasit.

Ez pedig már H0 méretben sem nagyon férne ki a legtöbb állomásépület-modellre a terepasztalon!

Hát, nem egy Csokvaomány, de Biharnagybajomnak sem kellene szégyenkeznie a furcsa nevű vasútállomások listáján kapott helyezéséért!

 

Kapcsolódó anyagok

A Nyíltvonalon blog további bejegyzései

Kapcsolódó hírek

Blog Vörösszemhatás

Vonatdömping a 37-es vasútvonalon

György-Dávid Valentin   ·   2024.10.23. 12:00

Hetedik alkalommal szerveztek emlékvonatozást a 37-es Somogyszob–Balatonszentgyörgy vasútvonalon, a 2009-es vonalbezárások egyik áldozatán. Hiába telt el tizenöt év, a helyiek nem felejtenek és várják vissza a „Piroskájukat”, ami összeköttetést jelentett a belső-somogyi települések és a Balaton között.