Klíma és repülés: a légiközlekedés nehezíti a saját helyzetét?

Túl vagyunk remélhetőleg a legkeményebb hőhullámokon, a harminc fokos hőmérséklet körüli értékek már megfelelnek egy „normális” nyárnak, de a korábban mért 40–42 Celsius azért tényleg több volt, mint a szokásos: érdemes volt külön cikkben foglalkoznunk a rendkívüli hőség és a légiközlekedés összefüggéseivel, amúgy a mi megpróbáltatásaink fel sem értek az Arizonában tapasztalt 48–50 fokkal, ami miatt egyes légitársaságok egyes típusai nem is repülhettek átmenetileg.

A jelek szerint azonban az ágazatnak nem egyszerűen egyes különálló hőhullámokra kell felkészülnie, hanem a klímaváltozással összefüggő általános jelenségekre. Már korábban is gyanították, hogy például a CAT, Clear Air Turbulence, ez az alattomos jelenség, amikor az utazómagasságban repülő gép váratlanul előre nem látható, radar által nem jelzett durva örvénylésbe kerül bele, a légkörben lezajló alapvető változások miatt vált gyakoribbá és emiatt az ilyen jellegű baleseti sérülések száma is megnőtt az elmúlt években.

Ami viszont az ágazat általános működésére is kihat, az a tényező, amit már korábban is említettünk: a hőmérséklet növekedésével, a hígabbá váló forró levegőben kevesebb felhajtóerő termelődik a szárnyakon, és adott esetben a repülőgépek nem tudnak teljes terheléssel elindulni az útvonalukra. A Columbia egyetem és egy szaktanácsadó cég közös kutatása szerint az évszázad közepére a járatok jelentős része, harminc százaléka számára válik lehetetlenné a teljes terhelés melletti felszállás.

A vizsgálat alá vont tizenkilenc repülőtér közül Dubai és New York La Guardia a leginkább érintettje ennek a változásnak. A nyári legmelegebb időszakokban az innen felszálló gépeknek általában négy százalékkal kell csökkenteniük a hasznos terhet a legmelegebb napszakokban, ami persze kihat az üzemeltetési gazdasági mutatóira, ez pedig esetleg visszahathat a tarifákra is.

A helyzet kivédésére egyszerűnek látszó módszer, hogy a járatok indulását a reggeli vagy esti hűvösebb órákra csoportosítsák át, ami persze nem mindig kivitelezhető, épp menetrendi, csatlakozási okokból. Nyilván sokat jelent majd, ha a következő években, évtizedekben a jelenlegieknél nagyobb teljesítményű hajtóművekkel szerelik a gépeket, amelyekkel hamarabb és rövidebb nekifutással érhető el a hígabb levegőben is az elemelkedéshez szükséges sebesség. Ugyanakkor a kutatások szerint más klimatikus változások is megnehezítik majd a légiközlekedést, mégpedig a nagy magasságú futóáramlások (jetstream) irányának megváltozása, nem is szólva arról az ugyancsak kellemetlen lehetőségről, hogy a tengerek szintjének emelkedése néhány fontos repülőteret egyszerűen elöntéssel fenyeget.

Ugyanakkor a kutatók újabb kérdéseket vetnek fel az ügyben is, hogy vajon az előrejelzések szerint sokszorosára növekedő légiközlekedés maga mennyiben rontja a klimatikus helyzetet, magyarán: hogyan hat a légkörre, ha majd szolgálatba áll az a sokezer plusz repülőgép, ami a gyártók prognózisaiban szerepel. Vagyis a légiközlekedést nehezítő tényezők közül az egyik legfontosabb maga a légköri szennyezésért 2–4 százalékban már ma is felelős légiközlekedés.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!