Kínai kapcsolat, dupla járatünnep
Kína és Magyarország légi összeköttetése mindig is fontos ügy volt, számunkra, de a hazai kínai népesség növekedésével az ázsiai államnak is. A Malév ennek megfelelően be is indította a maga pekingi járatát a kilencvenes évek elején, amint erre a 767-esek beállásával lehetősége nyílt. A szélestörzsűek azonban elhagyták a légitársaság flottáját. 2004-től a Malév-partner Hainan szépen festett madarai jártak Budapest és Kína között, és nyilván már ekkor alaposan megdobta volna a kínai forgalmat, ha 2011-ben valóban bekövetkezik a reptér eladása a Hainan-csoport anyacégének, de ez az üzlet nem valósult meg. És ahogy a magyar nemzeti légitársaság sorsa egyre inkább mutatkozott elkerülhetetlennek, úgy vonultak ki Budapestről a kínaiak, csakúgy, mint a két amerikai légicég, amely New York és Budapest között repült.
A hosszú távú járatok visszatérése a Malév bukása után a konszolidáció biztos jele volt, az Air China 2015-ben állította helyre a Budapest–Peking légivonalat. De külön jelentősége van annak, különösen egy ilyen óriásország, egy ilyen hatalmas piac esetében, ha a kapcsolat nem csak a fővárosok között él. A China Eastern, az egyik nagy kínai légitársaság-csoport, az egyik tagvállalata, a Shanghai Airlines révén indított Sanghajból Budapestre járatot tavaly nyáron a 787-eseivel – tegyük hozzá, a vonal utasigényeinek megfelelő, kisebb kapacitású, de roppant gazdaságos hosszútávú gépek beállítása is sokat lendít a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér transzkontinentális kapcsolatain, a légikikötő felől pedig az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása volt fontos, például a több kétfolyosós egyidejű kiszolgálására alkalmat nyújtó B-móló.
A Shanghai december végén bővítette a napi Budapest–Sanghaj járatait hetente két alkalommal közbülső leszállásokkal, Hszian és Csengtu városait is bekapcsolva a hálózatába. Az Airportal összefoglalója szerint az eredeti bejelentéshez képest a csengtui járat egyelőre csak hetente egyszer, kedden repül, de a portál úgy tudja, a tavaszi menetrend indulásával ezen a vonalon is heti kétszer repülnek a társaság Dreamlinerei.
Az ok természetesen a járatok iránti érdeklődés növekedése. Amint a Budapest Airport közleménye jelzi: 2019-ben Kína és Magyarország között 220 ezer légi utas közlekedett, ami az előző évhez képest tizennyolc százalékos, az elmúlt öt év alatt pedig 180(!) százalékos növekedést jelent.
„Csengtu és Hszian városai egyaránt a kereskedelmi selyemúton helyezkednek el, ezáltal a turizmus mellett a gazdasági és üzleti kapcsolatokat előremozdíthatja az új járatok elindítása. Az egyre élénkülő keresletnek és kínálatnak köszönhetően az útvonalat kiszolgáló utasszállító repülőgépek jelentős légiteheráru-forgalmat bonyolíthatnak le; a repülőgép rakterében szállított áru mennyisége akár huszonöt tonnát is jelenthet járatonként és irányonként.
Az újonnan elindított járatokkal együtt a magyar főváros repülőtere kínai légi-összeköttetések tekintetében toronymagasan vezeti a régiós listát: a Budapest Airport Kelet-Közép-Európa legkiterjedtebb útvonalhálózatát kínálja Magyarország és Kína között, harmincöt százalékkal több ülőhelyet kínálva, mint a prágai repülőtér” – hangzik a reptérkezelő közleménye.
A járatok csütörtöki, hivatalos köszöntőjén Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a keleti nyitás jelentőségének hangsúlyozása mellett jelezte, a kormány továbbra is elkötelezett a mellett, hogy tovább diverzifikálja az ország és Budapest légiközlekedési kapcsolatait, ehhez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport minden kormányzati segítséget megkap. Csie Csiu, a China Eastern Airlines regionális vezetője azt emelte ki, hogy sanghaji központjukból a világ minden tájára repülnek, tavaly 130 millió utast szállítottak, ez alapján a világ tíz legnagyobb légitársasága közé tartoznak.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
