Kéretlen ajánlat az Americannek: mit akar a Qatar?

Az egész légiközlekedési piacon elsőoldalas hírként tálalták a Qatar Airways meglepő bejelentését: szabadpiaci részvények felvásárlása útján tíz százaléknyi tulajdonrészt szerezne az American Airlines befektetői között. Az üzlet 808 millió dollárnyi részvény megszerzésére terjedne ki, amelyhez számítások szerint jelenlegi árfolyamon csaknem 2,4 milliárd dollár lenne szükséges, és ennek árán a dohai társaság birtokába jutna az American egyik legnagyobb tulajdoni hányada. Az American reakciója azonban egyértelműen elutasító, az ajánlatot kéretlennek, nem kívántnak, praktikusan ellenséges kivásárlás kísérletének minősítve.

Mind a Qatar, mind az Öböl-régió egy más társasága, az Etihad gyakorlatában láthatta már a világ a nyugat felé való terjeszkedés politikáját: különösen az Etihad jeleskedett, különösen európai légitársaságok felvásárlásában, elsősorban olyanokéban, amelyek pénzügyileg nehéz helyzetbe jutottak, és az Etihad a befektetés ellenértékeként gyakorlatilag átvette vagy átvette volna a cég irányítását. Ennek a terjeszkedési politikának azonban olyan súlyosan kudarcos elemei vannak, mint a csőd felé változatlanul menetelő Alitalia, és annak az új befektető-tulajdonos intézkedéseit blokkoló alkalmazotti állománya.

A Qatar legfeltűnőbb lépése a British Airwayst, az Iberiát, az Aer Lingust és a Vuelinget tömörítő IAG-csoport tíz százaléknyi tulajdonrészének megszerzése volt, amit tavaly a dohai cég húsz százalékra emelt. Ugyancsak 2016-ban vásárolt be a Qatar a chilei központú LATAM csoportba. Ugyanakkor a mostani ajánlat kíséretében kiadott közleményben a Qatar hangsúlyozza, hogy semmilyen formában nem kíván beavatkozni a tulajdonrésze fejében az American vezető testületeinek összetételébe, az AA működésébe és stratégiájába.

Azonban az American igazgatótanácsa a belső rendelkezések értelmében fenntartja magának a jogot minden olyan befektetés engedélyezésére vagy tiltására, amely meghaladja a társaság szabadpiaci részvényeinek 4,75 százalékát: a Qatar közleményében egyébként a dohai cég jelzi, hogy első lépcsőben csak ilyen arányban vásárolna részvényeket. Doug Parker American-elnök az alkalmazottaknak írt levelében azt is közli megnyugtatásképp, hogy a szövetségi törvények értelmében külföldiek tulajdonrésze amerikai légitársaságokban nem emelkedhet huszonöt százalék fölé.

Amit hivatalos válaszként az American elsősorban hangsúlyoz, az nem is a tulajdonrész megszerzésével kapcsolatos, hanem azzal, hogy ez az esetleges üzlet semmiben nem változtatja a légitársaság alapállását az Öböl-mente két legnagyobb cégével, illetve pontosabban az azokba invesztáló kormányokkal szemben. Dubai és Doha a nagy amerikai légitársaságok vádjai szerint illegális állami támogatások formájában segíti az Emiratest és a Qatart az amerikai piacon való terjeszkedésben, elsősorban a hazai légitársaságok kárára, amelyek nem kapnak hasonló állami támogatást, viszont keményen lobbiznak Washingtonban reguláció szigorításáért, a fair piaci verseny helyreállításáért, ahogy az American válasza fogalmaz.

Az American és a Qatar egyébként egyaránt a Oneworld szövetséghez tartozik, és ezen keresztül létezik némi codeshare-együttműködés a két cég között.

Az ATW szerkesztője szerint a váratlan ajánlat összefügg a Qatar egyre nehezedő helyzetével öbölmenti versenytársaival szemben is a jelenlegi kemény politikai konfliktus árnyékában. Az Etihad játszmáival ellentétben a társaság olyan cégben próbál részesedést szerezni, amely egyáltalán nem tartozik a bizonytalan pénzügyi alapokon nyugvó légitársaságok közé. Vagyis a dohai döntés elsősorban politikai jellegű illetve motivációjú, írja a portál.

Miközben a Katarral szembeni blokád súlyosan érinti a légitársaság üzemelését, hosszabb útvonalakra kényszerítve és fontos, elsősorban szaúdi piacokról kitiltva a céget, a Qatar az American tőkerészének megszerzésével valamivel stabilabbá tehetné a pozícióját, csökkentené a stigmatizáció veszélyét, ami nyilván erősen hat az amerikai piacon is. Az USA a Qatar legfontosabb mozgástere, a hálózat legerősebb országa, a Qatar teljes üzemi tevékenységének nyolc százaléka kötődik az Egyesült Államokhoz.

Ugyancsak érdekes az a logika, ami szerint a Qatar belépése az American tulajdoni szerkezetébe nem csak az amerikaiak alapállásán változtathatna, hanem egyben némi védelmet és versenyelőnyt jelentene a legnagyobb riválissal szemben is, ami nem az American vagy a többi amerikai nagy társaság, hanem az Emirates. Akár oly módon is, hogy ha a Qatar ajánlata éppenséggel felkorbácsoná az Öböl-mentiekkel szembeni amerikai ellenállást, ezut a Qatar tudná leginkább ellensúlyozni, épp a Oneworld tagsága révén, az Emirates és az Etihad viszont nem tartozik egyik nagy globális szövetségez sem.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!