Kényszerpályán Cambridge-ben

Istvánfi Péter   ·   2011.08.08. 02:08
00

A rekorder pálya a „The Busway” névre keresztelt negyven kilométer hosszú hálózat része, amely Huntington és Trumpington között teremt összeköttetést, felfűzve az egyeteméről híres Cambridge városát, St. Ives várost, valamint a közbeeső falukat. A hálózat három vonalból áll, a brit szigeteken megszokott módon az üzemeltetést különféle alvállalkozók végzik: az A és a B vonalon a Stagecoach, a C vonalon a Go Whippet buszaival utazhatunk. A cégek vegyesen emeletes és szóló buszokat is közlekedtetnek a vonalon, ami viszont közös bennük: az összes kocsi bio-üzemanyaggal üzemel.

A „The busway” vonalhálózata

A nyomvonal építése (fotó: wikipedia/Sebastian Ballard)

A Stagecoach Volvo alvázas Enviroja a B vonalon. A kényszervezetéses pálya nagy részben lakatlan területeken vezet át (fotó: wikipedia/Bob Castle)

A Go Whippet szóló Plaxton busza a kényszervezetéses pálya elején (fotó: wikipedia/Bob Castle)

A városokban jellemzően normál közúton közlekednek a kocsik, a városok között viszont kényszerveztésű pályán, amelynek huszonöt kilométeres hosszával Campbridge átvette a vezetést az ausztrál O-Bahn Buswaytől a leghosszabb ilyen pálya versenyében. Maga az építkezés 2007 márciusban kezdődött, a 2009 áprilisi megnyitást, valamint a tervezett 116 millió fontos költségvetést jelentősen túllépve 2011. augusztus 7-én nyitott meg a „The Busway” névre keresztelt hálózat. Az összköltség végül 180 millió fontra rúgott a Nagy-Britannia tizenharmadiknak megnyitott kényszervezetésű buszvonalán. Egyes hangok feleslegesnek tartják a beruházást, és inkább a felhagyott vasútvonal visszaépítésében látták volna a megoldást. Tény és való, hogy igen furán néznek ki a földútra lefektetett betoncsíkok, de gyors és megbízható kapcsolatot teremtenek Cambridge felé, a vasúti pálya, vagy akár egy aszfaltút építési költségének töredékéért.

A rendszer promóciós videója itt tekinthető meg:

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha a kényszervezetéses pályán robban le a busz. Az alábbi videóból ez is kiderül:

A kényszervezetéses buszrendszer egyébként leginkább a szigetországra jellemző, de találhatunk ilyen megoldást Ausztráliában, Japánban, és a németországi Essenben. Utóbbi helyen egy ideig igen különleges megoldással találkozhattunk, a vonalon kétüzemű dízel/elektromos duobuszok jártak, amik lementek a villamos alagútjába is, a középperonos megállókban pedig a bal oldalukra vágott ajtón lehetett utast cserélni. A duobuszokat azóta kivonták a forgalomból, a földalatti megállókban is már csak a villamos áll meg.

Az eddigi csúcstartó, az ausztrál O-bahn Busway egyik VÖV I.-es Mercedes busza (fotó: wikipedia)

A kényszervezetésű pályákon a jármű egyenesben tartásáról a horizontálisan elhelyezett terelőkerekek gondoskodnak (fotó: wikipedia/Moritz Lötzgen)

Ilyen állat márpedig nincs! Az esseni kényszervezetéses duo-busz a föld alatt, baloldali ajtónyitással (fotó: Dr. Neil Clifton)

Kapcsolódó hírek