Javuló légiközlekedési kilátások, kivéve Európát
A IATA megemelte az idei globális légiközlekedési profitkilátásokat, eszerint az ágazat nyeresége eléri a 12,7 milliárd dollárt. A javulás két okra vezethető vissza: egyrészt csökkentek valamelyest az üzemanyagárak, másrészt viszont alaposan megnőtt és első ízben emelkedett 80 százalék fölé az átlagos globális gépkihasználási mutató, a load factor.
A IATA éves konferenciáján Fokvárosban elhangzott számok szerint az új idei prognózis 2,1 milliárddal magasabb, mint a márciusban kiadott előrejelzés. 2001 óta ez lesz a harmadik legmagasabb évi profit, korábban 2007-ben és 2010-ben volt ennél jobb a légiközlekedés jövedelemtermelő képessége.
A javulást a IATA vezérigazgatója is egyértelműen az eszközök jobb kihasználásával magyarázza. Tony Tyler ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a javulás, az ágazat erősödése annak ellenére tapasztalható, hogy a világgazdasági kilátások továbbra sem igazán erősek, viszont az üzemanyagár átlaga idén az előrejelzések szerint a 2012-es hordónkénti 111,8 dollárról 108-ra csökken. A mérsékelt, bár bíztató profitnövekedés mellett továbbra is alacsonyabb a kelleténél a befektetések megtérülési aránya, ez most csak 4,8 százalék, az iparágban ehhez képest az optimális arány 7-8 százalék lenne, mondta Tyler. Eközben épp a hatékonyság javítása érdekében sok légitársaság nagyon komoly befektetésekre, flottafrissítésre kellett, hogy elszánja magát.
Ezzel együtt idén a világ légitársaságainak utasszállítási kapacitása a várt 5,3 százaléknál kisebb mértékben, 4,3 százalékkal emelkedik.
Érdekes hír viszont, hogy a IATA prognózisa szerint idén valamennyi régió pozitív profitkilátásokkal számolhat, ez különösen Európa számára lenne fontos fejlemény. Azonban a most nyilvánosságra hozott friss repülőtéri forgalmi adatok ezt nemigen tükrözik.
Az ACI Europe, az európai repterek szövetsége számai szerint a kontinens légikikötőinek forgalma gyakorlatilag stagnál, a tavalyi év hasonló időszakához képest mindössze 0,6 százalék a növekedés. Ez az adat akkor válik különösen érdekessé, ha mellé tesszük a nem-európai repülőterek áprilisi forgalmának több mint 10 százalékos emelkedését a bázisév azonos hónapjához képest. A gépmozgások száma 0,4 százalékkal csökkent, a teheráruforgalom pedig továbbra is érzékelhető visszaesést mutat mínusz két százalékkal.
Jellemző számsor kapcsolódik a legnagyobb repterek forgalmának alakulásához: két török és két oroszországi légikikötő viszi a növekedési listát, Isztambulban például a forgalom majdnem 16 százalékkal emelkedett, a legnagyobb nyugat-európai javulást a legforgalmasabb légikikötők kategóriájában pedig mindössze 3,3 százalékkal Amszterdam mutatta.
