Irány a hold! Óriásrakéta, japán fizető utasokkal

Ötven éve, 1968 decemberében az Apollo program először indított embereket a Hold felé – még nem a felszínére leszállni, hanem megkerülni kísérőnket és lepróbálni a biztonságos visszatérést, a Hold mögötti gyorsítást majd a szuperpontos pálya tartását ahhoz, hogy az űrhajó ne égjen el az atmoszférában vagy ne pattanjon le róla, hogy örökre eltűnjön az űrben.

Bormann, Lovell és Anders elsőként láthatta a Holdat közelről, majd megtörtént az Apollo 11 repülése, és a többi leszállás, de az első igazi Hold-expedíció mégiscsak Bormannéké volt, ennek az évfordulónak is nyilván megvolt a jelentősége, amikor tavaly a SpaceX alapítója és elnöke, Elon Musk, bejelentette, 2018-ban megismétlik az Apollo 8 repülését, vagyis a Föld–Hold-kerülés–Föld utat.

Néhány hónapja a SpaceX jelezte, hogy a repülést 2019-ben hajtják végre, de közben azt is lehetett már tudni, hogy az expedícióra eddig két fizető utas jelentkezett. Sőt, a szerződés az illető és a SpaceX között már meg is köttetett. Természetesen a közösségi oldalon, ahol Musk szívesen kommunikál az érdeklődőkkel, megkérdezték magát a SpaceX főnökét is, hogy netán ő lenne az bizonyos utas – a válasz egy érdekes bejegyzés volt a részéről, ez pedig nem volt más, mint egy emoji – japán zászlóval. Ami nyilván utalás a lehetséges utas nemzetiségére. Musk pedig, ígéretéhez híven, ma éjjel tartotta meg sajtóértekezletét a repülésről.

Amennyit már korábban lehetett tudni: az űrkísérlet legfontosabb feltétele az úgynevezett BFR rendszer (Big Falcon Rocket, más értelmezések szerint „Big F….ing Rocket, fordítsuk így, szalonképesen, hogy Baromi Nagy Rakéta). Mint kiderült, ez a szerkezet alapvető továbblépés lesz a jelenleg használt Falconokhoz képest, de ahhoz a Falcon Heavy rendszerhez képest is, amelyet több, jelenlegi is használt Falcon rakéta-fokozat összeépítésével alakítanak ki a mostanihoz képest még nagyobb hasznos terhek földkörüli pályára juttatására.

Igazából a BFR egészen más rendszer lesz a jelek szerint, egy hatalmas tömegű kétlépcsős nagyrakéta, amely nem egy űrhajót, egy Dragon-kapszulát emel fel, hanem a második fokozat maga tartalmazza az orr-részében az űrkabint az utasokkal. Fő feladata majd a Mars elérése lesz, sőt, Musk szerint a rendszer alkalmas akár százszemélyes repülések végrehajtására, lévén ez lesz a legnagyobb tolóerejű, legnagyobb hasznos tömeget (150 tonna!) pályára állító szerkezet, ami eddig épült.

Nos, ami az éjszakai sajtóértekezleten kiderült, az az, hogy nem jövőre, hanem 2023-ban kerül sor a nagy utazásra, az utasa pedig valóban japán lesz, egy e-kereskedelemmel foglalkozó óriáscég alapítója, Juszaku Maezava. És nem egyedül repül, hanem olyan művészekkel, akik képesek lesznek majd artisztikus mód is megörökíteni a repülés szépségeit – kétségtelen, hogy a világról alkotott képünk alapvetően változott meg, amikor ötven éve Bormannék először készítettek fotót a Földfelkeltéről.

Nem lehetetlen, hogy azért a SpaceX főnök is ott lesz a fedélzeten. A minap megkötött szerződés részleteiről azonban egyikük sem beszélt, csak azt tudni, hogy Maezava a megállapodott összeg nagy részét már letette, ami azt jelenti, hogy a japán ezzel belépett a BFR fejlesztési programjának finanszírozói közé.

Musk elmondott néhány új részletet magáról a nagyrakétáról is, amely még nagyobb lesz, mint amiről korábban beszélt, nem 106, hanem 118 méter magas. Három vezérsík-szerű felülettel épül, amelyekre leszálláskor támaszkodik a szerkezet, hiszen a BFR ugyanúgy sokszor felhasználható eszköz lesz, mint a most rendszeresen startoló majd függőlegesen (tengeri bárkára vagy az űrrepülőtéren kialakított leszállóhelyekre) landoló Falcon-rakéták.

Az óriási jármű valóban száz ember befogadására is alkalmas, a holdkerülő repülést óvatosságból tervezik csökkentett utaslétszámmal. Az is kiderült, miért volt a kavarodása dátumokkal: 2019-ben lesz a japán űrturista első fizető repülése, de még úgymond hagyományos technikával, Falcon rakétával és Dragon űrhajóval.

A BFR első tesztjei már jövő évben lezajlanak, az első földkörüli repülés két vagy három év múlva lehetséges, első alkalmakkor emberek nem lesznek a fedélzeten.

Érdekes, hogy a NASA szintén 2023-ra tervezi első holdkerülő expedícióját az Apollo-program óta, ez háromhetes repülés lesz a most készülő NASA-nagyrakétával és az egyszer már emberek nélkül kipróbált Orion űrhajóval.

* * *