Horvátország: az új EU-tag az EU-nál jobban teljesít
Az Európai Unió 28. tagállama immár két hete déli szomszédunk, Horvátország. Mit jelent ez a változás a légiközlekedésben? A kérdésre az elemző portál, az anna.aero válaszol, először is azt rögzítve, hogy miközben a horvát gazdaság számára nyilván komoly lökést adhat a belépés, a horvátországi repülőterek már eddig is egészségesebb növekedést mutattak, mint az európai átlag.
Tehát: miközben Horvátország (is) öt év óta egyfolytában recesszióval küszködik, a munkanélküliség 20 százalék körüli, addig az öt legnagyobb repülőtér utasforgalmi számai az elmúlt tíz évben megduplázódtak, az évi átlagos növekedési ráta pedig az elmúlt tíz év alatt 5 százalék volt.
A tavalyi 7 százalék különösen szépen mutat az európai légiközlekedés gyakorlatilag stagnálást jelző számaihoz képest. Ugyanakkor az idei előzetes adatok a növekedés lassulását jelzik. A legnagyobb repterek: Zágráb, Dubrovnik, Split, Pula és Zára (Zadar) erősorrendjében az elmúlt egy évben egy fontos változás történt, Zára megelőzte Pulát, köszönhetően a Ryanairnek, az ír low-cost társaság 16 desztinációról hoz ide utasokat heti 39 járattal.
Érdekes, hogy a Horvátország és a külföld között a kapacitás bővítésében toronymagasan Csehország lett az első, az idei augusztusi járatszám a tavalyi augusztusihoz képest gyakorlatilag megduplázódott. Az anna.aero szerint korábban Törökországgal fejlődött legdinamikusabban a légikapcsolat, de az elmúlt hónapokban a nemzeti légitársaság, a Croatia Airlines visszavonult az Isztambul-Dubrovnik és az Isztambul-Zágráb vonalról.
A főbb európai küldő országok mindegyikével nőttek a járatszámok, tehát nagyobb a kapacitás Horvátország és Németország valamint az Egyesült Királyság között, az észak-európaiak is láthatóan egyre inkább fedezik fel Horvátországot, a finnek és a svédek a csehek mögött a második és harmadik helyen vannak az egy év alatt elért járatbővítések terén. Az oroszok egyelőre mintha még nem találtak volna rá Horvátországra, onnan a kapacitásbővítés fél százalék alatti, és durván visszaesett a korábban erőteljesebb horvát-spanyol légiforgalom. Ez múlott egyfelől az Ibéria és a Vueling csökkentett járatsűrűségén, illetve azon, hogy az easyJet teljesen kilépett a spanyol-horvát forgalomból.
Természetesen Horvátország és a külvilág közötti kapcsolatban a Croatia Airlines a vezető hordozó, viszont tavaly óta ez a társaság bővítette legkisebb arányban a heti ülésszámát, sőt, sok vonalon csökkentett is, igaz, volt néhány desztináció, például a Pula-Frankfurt és a Split-Kassel, amely most kapcsolódott a hálózatához. A kapacitás tekintetében a Croatia után négy low-cost következik, az easyJet, a Ryanair, a Norwegian és a Germanwings, ezután jön csak a heti ülésszámot nézve a Lufthansa, a SAS és az Austrian.
Az Austrian kapcsán érdemes talán itt Magyarországon is eltöprengeni: Ausztria ugyanúgy közeli országnak számít, mint Magyarország, és az osztrák nemzeti légitársaság a tavalyi 3413-hoz képpest idén már heti 3660 ülést ajánl fel utasainak Horvátország felé és onnan vissza. Budapestről Zágrábba az egyetlen közvetlen légi összeköttetést a Qatar Airways jelenti, a dohai társaság persze nyilván nem a két város közti forgalomban érdekelt: a Ferihegyen leszálló gép mondhatni „átugrik” a horvát fővárosba is az Öböl felé tartó utasokért.
Amúgy Budapest és a horvát tengerpart között sincs közvetlen légijárat, és noha a távolságok valóban nem túl nagyok, ráadásul most már autópályán lehet leszaladni Isztriáig és tovább délebbre, de ez persze az osztrákoknak is létező lehetőség. A másik esélyt egy Zágráb-Budapest járatra egy jó csatlakozással elérhető interkontinentális járat nyújtana, de ilyesmi momentán nincs Ferihegyről. Valószínű tehát, hogy a légijáratok szinte teljes hiánya a két ország között mégiscsak a magyar piac gyengeségét jelzi.
