Havonta irány Szolnok
Évente átlagosan 2258 kilométert tesznek meg a helvétek a világ egyik legszínvonalasabbjának tartott svájci vasúti hálózaton. Ez annyi, mintha mindenki – csecsemőktől az aggastyánokig – minden hónapban egyszer ellátogatna a fővárosból Szolnokra.
A lista második helyén a szintén lelkes tömegközlekedőkként elhíresült Japán van – ismeretes, a szigetországban vasúti alkalmazottak egyik munkaköre, hogy a reggeli zsúfoltságban az utasokat, szigorúan fehér cérnakesztyűvel, bepréseljék a telített szerelvényekbe. Ehhez képest a négynyelvű alpesi országban a vonatok már-már üresnek tűnhetnek, s mégis, Svájcban teszik meg fejenként a legnagyobb távolságot vasúttal. Igaz, Japán az utazási alkalmak tekintetében jár élen, egy japán évente 69 alkalommal száll vonatra, a kantonokban ez a szám kereken ötven, s ezzel a második helyen áll.
Európában a svájciakat a dánok követik, jócskán, majdnem ezer kilométerrel lemaradva, akik a tanulmány készítője, a közösségi közlekedési szolgáltatókat tömörítő UITP szerint 1322 kilométert utaztak vasúton 2010-ben. A franciák csak két kilométerrel maradnak el, Ausztriában 1227 kilométer a fejadag, míg a belgák már ezer kilométer alá csúsztak (972), a szomszédos Németországban pedig 961 kilométer a táv.
Utazási alkalmak tekintetében is hasonlóan nagy a szakadék, a megyényi nagyhercegség, Luxemburg lakói követik Svájcot évi 36 alkalommal. Eggyel kevesebb ízben utaznak a dánok, huszonhatszor az osztrákok, huszonnégyszer a németek, huszonkétszer az britek – akik a távolság alapú felsorolásból kimaradtak – és kereken hússzor a belgák.
