Harmadáron közlekedhetnénk

Nincs, és mostanában nem is lesz rendszám több százezer kismotoron, és az autókéval együtt nem csökkentették a motorkerékpárok regisztrációs adóját sem. Elfelejtették módosítani a jogszabályt, vagy fel sem merült, hogy több ezer autósnak jelenthetne megoldást, ha a könnyített A1-es jogosítvány megszerzése után olcsóbb és praktikusabb közlekedési eszközre válthatna?

Hetvenegymillió literrel kevesebb benzin fogyott tavaly a hazai kutakon, mint egy évvel korábban. A két-három hetente következő áremelések, legalábbis a benzin esetében, megtették hatásukat: egyre kevesebbet autózunk. A 95-ös ólommentes literje jelenleg 418-430 forintba kerül, de az árak év végére elérhetik az 500 forintos szintet – írja az Index.

Úgy tűnik, a regisztrációs adó nagyarányú csökkentését sem a kereskedők, sem az újautó-vásárlók nem érezhetik igazán, hiszen a forint gyengülése, a kétszázalékos áfaemelés, illetve a vagyonszerzési illeték emelése miatt az újautó-árak általában nem csökkentek, sőt bizonyos márkák kismértékben emeltek is. Sokan a tömegközlekedésben látják az olcsóbb megoldást, mások valamilyen kisebb értékű használt autót vennének. Szerencsére létezik egy harmadik, hosszú távon is biztos megoldás, amit szintén érdemes megfontolni.

A motorozásról van szó, amely Magyarországon azért nem válik tömegek számára elérhetővé, mert a segéd-motorkerékpárokon, Európában példátlan módon nincs és nem is lesz mostanában rendszám, illetve a rendszámköteles motorkerékpárok regisztrációs adójának csökkentése elmaradt. Az ügy körülbelül 800 ezer embert érint.

Néhány hete nem csak mi lepődtünk meg, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megerősítette, foglalkoznak a meglévő rendszámstruktúra átalakításával, és a regionális rendszámtáblák bevezetésével. Azt írták, nem lesz kötelező, fokozatosan megy majd végbe az átállás, miközben a hvg.hu megtudta, 12 milliárd forintos azonnali bevételt remél az állam ettől a váltástól. Ezzel szemben a segéd-motorkerékpárok regisztrációjának problémáját évtizedek óta tolja maga előtt az állam.

Az ötlet legutóbb 2008-ban volt napirenden, akkor még jogszabályt is alkottak. A terv szerint 2011 végéig fokozatosan az összes ötven köbcentis járműre rendszámtáblát szereltek volna. Végül annak ellenére sem történt semmi, hogy Nyugat-Európa országaiban évtizedek óta nem látni rendszám nélküli kismotort. A 3,6 millió hazai autó, teherautó és nagymotor mellett becslések szerint 300-600 ezer segéd-motorkerékpárból áll a hazai kismotorállomány és számuk évről évre jelentősen nő.

Erre a problémára figyelmeztet egyébként dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2009-ben kiadott jelentése is. Az ombudsman azt írja: „A kialakult helyzet – éppen több százezer gépjármű azonosíthatatlansága – magában hordozza a jogállamiság elvével, az abból fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a tulajdonhoz való joggal összefüggő visszásságok közvetlen veszélyét.”

Ennek ellenére, most, 2012-ben még mindig csak a négykerekű ötvenesekre vonatkozik az óvatosságból megcsonkított jogszabály.

A lap munkatársai szerették volna megtudni, dolgoznak-e egyáltalán az ügyön a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Minisztercsere volt, időt kérnek, hangzott a válasz. Információik szerint a robogórendszám ügye három éve az utolsó pillanatban bukott el, vidéki képviselők vétózták meg a jogszabályt. Más források szerint technikai okokról van szó, hiszen rengeteg olyan járművet kellene felvenni a nyilvántartásba, amelyekről nincsenek részletes információk a hivatalok birtokában és a tulajdonosoknál sem.

A regisztrációs adó csökkentésének nagy vesztese szintén a motorkerékpár kategória. A rendszámköteles, tehát ötven köbcentinél nagyobb motorok regisztrációs adóját nem igazították az autókéhoz, ezért év eleje óta majdnem ugyanannyit, egészen pontosan 85 ezer forint regadót fizet egy új, ötmillió forintos, ezerhatszáz köbcentis benzines autó tulajdonosa, mint az, akinek egy új 125 köbcentis robogó jelenti az első számú közlekedési lehetőséget.

Utóbbi csoport tagjai járnak rosszabbul, hiszen ők 95 ezer forinttal számolhatnak. A motorok regadójának változtatása egyik javaslatban sem szerepelt, sem abban, amelyben emelésről, sem a véglegesben, amelyben csökkentésről volt szó.

Nem nehéz megtippelni, melyik vásárlói csoportnak nagyobb érvágás az összeg, hiszen a két járműfajta átlagárai közti különbség nyolc-tízszeres. A regadó és a kismotorrendszámok ügyében is kértünk tájékoztatást a rendőrségtől és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Még várjuk a válaszokat.

Pedig itt volna az ideje alaposan átgondolni, amit eddig a motorozásról gondoltunk. Tavaly év elején hónapokig dolgoztunk azon, hogy az Európai Unió több országához hasonlóan itthon is vezethessen 125 köbcentinél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt, akiknek már van autójogosítványa. Ez volt az aláírásgyűjtéssel egybekötött B125 nevű népi kezdeményezés.

Az ügy sikeréért a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) is dolgozott, így az év végén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium módosította a gépjárművezető-képzésről szóló rendeletet. Amikor márciusban, a jó idő beálltával újraindul a motorosoktatás és -vizsgáztatás, mindössze ötórányi tanfolyam után minden autós A1-es jogosítványt szerezhet, amellyel legfeljebb 125 köbcentis és 11 kilowatt teljesítményű motorkerékpárokat, illetve robogókat lehet vezetni.