Globális hálózat: hogy egy repülőgép se tűnhessen el
A légitársaságok nemzetközi szövetsége jobb követési rendszereket javasol annak érdekében, hogy „egy biztonságos iparág még biztonságosabb legyen”. A IATA elnöke éppenséggel Kuala Lumpurban mondta ezt egy nemzetközi konferencián, ott, ahol a Malaysian Airlines MH370-es járata felszállt, majd eltűnt március 8-án, lassan egy hónapja tehát.
Tony Tyler szerint az ipari partnerek és a kormányok együtt kellene működjenek ebben a témában, és a IATA nevében vállalta, hogy megfogalmazza a légiközlekedési szféra álláspontját a repülőgépek globális követésének kérdésében. Vagyis a IATA szakcsoportot állít fel az ügyben és megvizsgálja a repülőgépek útvonalon való állandó követésének minden aspektusát, a bevezetés költségeitől és időtartamától a feladat műszaki komplexitásáig annak érdekében, hogy sikerüljön elérni a kívánt fedést. A szakértői testületnek decemberben kell nyilvánosságra hoznia következtetéseit.
„A balesetek ritkák, de az MH370-es járat utáni kutatásnak arra kell emlékeztetnie minket, hogy sosem lehetünk annyira megelégedettek a biztonsággal” – fogalmazott Tyler, emlékeztetve arra, hogy az Air France 447-es járatának története néhány évvel ezelőtt már felvetette ezt a kérdést, és némi előrehaladás már történt az ügyben, de ezt a folyamatot fel kell gyorsítani. Nem engedhetjük meg, hogy még egy gép egyszerűen eltűnjön” – szögezte le a IATA elnöke.
Tyler egyben a kormányzatokat is arra szólította fel, hogy figyeljenek jobban az utasadatokra. „A légitársaságok nem rendőrök vagy határőrizeti szervek – mondta –, az útlevélkezelés és -vizsgálat a kormányzati intézmények feladata. „A légiközlekedési iparnak arra van szüksége, hogy a kormányok megfelelően megbízható ismeretekkel rendelkezzenek az utasokról, mielőtt egy repülőgép felszáll. A kormányoknak kell áttekinteniük az utasadatok kezelését, az Interpolnak pedig az elveszett és ellopott útlevelek adatbázisát”.
Tyler még azt is hozzátette, épp a repülésbiztonság javulása teszi nehezebbé a további javítást, mert kevesebb baleset alapján nehezebben vázolhatók fel a baleseti trendek, amelyek felmérése oly fontos lenne a még jobb biztonsági helyzet érdekében.
Mindeközben a jelek szerint az ipari szektor már belekezdett a megoldás kidolgozásába. Észak-amerikai és európai léginavigációs szolgáltatók fogtak össze annak érdekében, hogy űreszközökkel történő kommunikáció révén teljes irányítási lefedettséget érjenek el először a rendkívül forgalmas észak-atlanti és az északi sarkvidéken átvezető útvonalakon, amelyekért alapvetően a kezdeményező és a rendszer főrészvényese, a Nav Canada a felelős. A terv szerint ez a cég, valamint Dánia, Írország és Olaszország szolgáltatói azzal az Iridium nevű brit űrtávközlési céggel fognak össze és alakítanak Aireon néven közös vállalkozást, amely műholdon rögzített jelek elemzése révén tudta meghatározni az MH370-es járat eltűnésének valószínű helyét valahol az Indiai-óceán déli részén.
Az új vállalkozás hatvanhat műhold segítségével érne el globális lefedettséget, amely lehetővé tenné a repülőgépek ADS-B transzponderjeleinek vételét bárhol a világon, tehát a legnagyobb óceánok, lakatlan területek fölött is, vagyis ott is radarszerű képet ad az irányítóknak a forgalomról, ahol egyébként valójában nincs radarfedettség.
A rendszer kiépítése egyébként nemcsak azért lenne hasznos, mert nem tűnhetne el egy gép (bár mint azt épp a Malaysia 777-esének példája mutatja, a transzpondert ki lehet kapcsolni...), hanem mert ha az irányítóknak láthatóvá válna a forgalom, ezzel kisebb elkülönítéseket lehetne alkalmazni a zsúfolt interkontinentális útvonalakon. Az alapítók szerint az amerikai FAA éppúgy belépne a rendszerbe, mint az Egyesült Királyság léginavigációs szolgáltatója, a NATS. Az Aireon ezzel a rendszerrel kész átalakítani az egész légiközlekedési iparágat, nyilatkozta a vállalkozás elnöke, Don Thoma.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
