G7: könnyen lehet, mire elkészülnek a 150-essel, már másfelé mennek majd a tehervonatok
A gazdasági lap szerint legalább 850 milliárd forintot költünk a Ferencváros–Soroksár–Kelebia vasútfejlesztésekre, de nem úgy tűnik, hogy beruházásnak meglesz a hozadéka, sőt...
Napi két–három pár tehervonat közlekedhet a Szeged–Röszke vonalon, mert a biztosítóberendezés még mindig nincs kész. A Budapest–Belgrád vasútvonal legalább 2025-ig tartó átépítése miatt ez a teljes magyar–szerb vasúti áruszállítási kapacitás – írja a G7. Nem véletlen tehát, hogy a szerb–magyar határon, az elmúlt években folyamatosan növekedett a kamionforgalom, míg a vasúti áruszállítás volumene csökkent. 2021 előtt napi 10–12 vonatpár közlekedett a szerb–magyar határon, a kerülő úton, majd amikor még Kelebia felől Kiskunfélegyháza felé lehetett járni, öt–hat tehervonatpár azért leközlekedett. Ez csökkent mostanra a röszkei határármeneten a személyszállítás megindulásával napi két–három pár vonatra.
A G7 arra is emlékeztet, a Budapest–Belgrád vasútvonal az európai vasúti áruszállítási korridor része, erre (is) vezet a 11-es számú Borostyán vasúti áruszállítási folyosó. Az európai uniós szabályozás szerint egy ilyen vasútvonalat nem lehet egyszerűen csak lezárni, ugyanolyan kapacitást kell nyújtani a kijelölt terelő útirányon át. Sőt, az áruszállító vasúttársaságokat kompenzálni kellene a magasabb költségek miatt – egyik sem történt meg Magyarországon. Az áruszállítást, persze, megoldják, de hazánk, és a 150-es vonal szempontjából egyik sem előnyös: a görög kikötőkből a konténerek java részét már most is kisebb, úgynevezett feeder hajókkal adriai kikötőkbe viszik, és onnan szállítják tovább vasúton. Ez így jóval olcsóbb, és a magyar–szerb vasúti kapcsolatok jelenlegi helyzete mellett gyorsabb és kiszámíthatóbb is.
Ráadásul a fő kerülő irány is egyre versenyképesebb: Szerbia és Horvátország uniós forrásokból korszerűsíti a teljes, 430 kilométeres Belgrád–Zágráb vasútvonalat, a pályasebesség végig 160 kilométer/órás lesz, kétvágányúsítják a hiányzó szakaszokat. Mindezt úgy, hogy nem lesz a tervek szerint teljes vágányzár, a felújítás idején is fennmarad a forgalom. A Belgrád–Zágráb–Ljubljana–Villach korridoron rövidebb is lesz az út Németország, Ausztria, továbbá Csehország vagy Lengyelország egyes részei felé is. Azaz az átmenetinek gondolt, néhány éves forgalmi zavarok hosszú távon okoznak károkat a magyar gazdaságnak. Félő tehát, hogy mire elkészül a Budapest–Belgrád vasút magyar szakasza, a (Balkán felől) vasúton érkező javak már a kerülőirányokat részesíti előnyben – összegez a G7.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
