Feltölti készleteit a USS Gerald R. Ford
Az amerikai haditengerészet legújabb és egyben legnagyobb repülőgép-hordozója a közelmúltban tért vissza anyakikötőjébe, a virginiai Norfolkba.
A USS Gerald R. Ford 239 napos küldetése során több mint tízezerszer indított repülőgépet, amelyek 250 éles bevetést hajtottak végre és 78,3 tonna lőszert használtak el – mindeközben 83 ezernél is több tengeri mérföldet hajózott. Szakácsai legalább 3,1 millió adag ételt készítettek és szolgáltak fel, miközben a hajó fontos személyiségeket fogadott, köztük Lloyd Austin védelmi és Carlos del Toro haditengerészeti minisztert, továbbá Haakont, Norvégia koronahercegét.
A hordozót az Izrael elleni október 7-i terrortámadást követően kontrollálta a Földközi-tenger keleti medencéjének térségét, és jóllehet, korábban kellett volna hazatérnie, ám 76 nappal meghosszabbították a küldetését, hogy megakadályozza a válság eszkalációját és támogassák Izraelt, abban, hogy az önvédelemhez való jogát érvényesíthesse. A hordozó által vezetett csapásmérő csoprot még a további kísérőhajókból áll: USS Normandy, USS Thomas Hudner, USS Ramage, USS McFaul.
Az impozáns, a napi negyvent is meghaladó indítás a korábbi, a Nimitz osztályú hordozók gőzkatapultjait felváltó elektromágneses repülőgépindító rendszernek (Electromagnetic Aircraft Launch System, EMALS) köszönhető. Az EMALS segítségével a Gerald R. Ford naponta 25 százalékkal több repülőgépet képes indítani, mint a Nimitz osztály hordozói, mindezt negyedével kevesebb személyzettel. A haditengerészet kalkulációi szerint a hordozó modern irányítórendszerei révén mintegy négymilliárd dollárral csökkennek a működési költségek (a Nimitzekhez képest) a hajó tervezett ötvenéves élettartama során.
A Ford az első, egyben a névadó (az Egyesült Államok 38. elnöke, Gerald Ford a második világháborúban a Monterrey könnyű repülőgép-hordozón szolgált a csendes-óceáni hadszintéren) a repülőgép-hordozók új osztályában – ez a legnagyobb és legfejlettebb hadihajó, amit az Egyesült Államok valaha is épített. Még négy Ford-osztályú hordozó van készülőben (a kongresszus annak idején a Nimitz-osztályt majdan leváltandó tíznek a megépítéséről döntött): a szolgálatát jövőre elkezdő USS John F. Kennedy, az USS Enterprise , a kilencedik amerikai hadihajó, amely ezt a nevet viseli; a Pearl Harbor hőséről elnevezett USS Doris Miller – ez tekinthető az első repülőgép-hordozónak, amit afroamerikairól és egy sorállományú tengerészről neveztek el, miközben megjegyzendő, az amerikai haditengerészet kötelékében 1973-től egy Knox-osztályú fregatt már viselte Miller nevét –, továbbá egy még meg nem nevezett ötödik, jelenleg csak CVN-82-ként ismert Ford.
A Ford-osztályú hordozók a haditengerészeti elrettentő erő új korszakát hirdetik, a legmodernebb technológiák, szoftverelemek alkalmazásának célja a működési hatékonyság és a harci hatékonyság optimalizálása. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik a Fordnak és majdani testvérhajóinak, hogy magasabb repülőgép-bevetési arányt érjenek el egy, a korábbinál lényegesen kisebb flottával.
A második világháború óta az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozói az amerikai katonai hatalom és a regionális biztonság iránti elkötelezettség talán legszembetűnőbb szimbólumai. Számos katonai művelet végrehajtására képesek, beleértve a légifölény kivívását, a tengeri blokád kialakítását, a csapásmérő küldetéseket és a humanitárius segítségnyújtást, a katasztrófa-elhárítást. Bevetései során a Ford számos hadgyakorlaton (Baltic Operations, Air Defender, Bomber Task Force Viking Trident, Neptune Strike és Sage Wolverine) vett részt, Franciaország, Görögország, Norvégia, Törökország és az Egyesült Királyság haditengerészetével együttműködésben, továbbá ellátogatott Horvátország, Görögország, Olaszország, Norvégia és Törökország kikötőibe.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
