Esőbe fulladt repülőünnep

Az elmúlt évszázad a motoros repülés kezdete is volt egyben. A XX. század első felének repülőeszközeit Európában néhány nagyobb repülőnapon lehet a levegőben megtekinteni. Az angliai Duxford, a németországi Hahnweide mellett a Párizstől délkeletre található La Ferté Alais melletti Cerny füves repterén évente Les Temps Helices néven rendezett repülőnapon mindig található érdekesség és különlegesség.

A május 18-19-én tartott rendezvényt nem fogadta kegyeibe az időjárás. Sajnos szombat délutántól masszív felhőzet után csepegő, majd szakadó eső tette tönkre a repülés ünnepét.
Az eseménynek helyet adó Cerny repülőtér egyben a Jean Batiste Sallis alapítvány székhelye.

Sallis a második világháborúban erdészként vett részt az ellenállásban. Az erők közepén fakitermelésnek álcázva irtást hozott létre, amelyre éjjelente a legendás Westland Lysander (brit PO-2) gépekkel hozták az utánpótlást a maquisardoknak. A háború után ennek emlékére Sallis alapítványt hozott létre, amely veterán repülőgépeket üzemeltett, valamint repülőnapot rendez. Ez utóbbit kicsit feltételesen is írhatnám, mivel az utolsó években, Sallis halála után a repülőnapokat már profi és sajnos profitorinetált rendezők vitték. Ez azt is jelentette, hogy a korábban az egyértelműen a régi és csak itt látható francia repülőgépek mellett megjelentek modern műrepülőgépek, valamint áthúznak utasszállító repülőgépek, és néha kötelék is láthatóak.

A légcsavaros csodák mellett vonzóvá teszi La Fertét, hogy az Aeronavale (Francia haditengerészeti Légierő) magáének is tekinti az eseményt, és gyakorlatilag csak itt láthatóak dinamikus bemutató közben repülőeszközeik.

Ebben az évben a délelőtt – viszonylagos napsütéses, felhős időben az utasrepültetésé volt főszerep. Néhány régebbi túragép és két AS-350 Ecureuil helikopter mellett egy T-6 Texan, es N3N (1940-es évek amerikai iskola repülőgépe) mellett egy svájci felségjelű Ju-52-vel is a levegőbe lehetett emelkedni.

Délután az EADS által is szponzorált katonai festésű Ju-52 elemelkedése után, két modern sportgéppel rajzoltak fel az égre francia pilóták színes füstöt, majd a tengerészet díszelgő köteléke: két Rafale M, két Super Etendard Modernisé. egy E-3 Hawkeye és egy veterán Dassault Paris gyakorlógép húzott át a reptér felett, majd oszolj után rövid egyéni dinamikus programokat repültek.

Az Aernovale után a repülés kezdetétől a második világháború végéig repült típusok laza egyvelege repült. Külön pirotechnikával támogatott fejezett volt az első világháború, ahol Roland Garros nevét emelték ki a mostani rendezvényen és egy légicsatáját játszották le újra a résztvevők. Üröm az örömben, hogy a tervezett és a programban is szereplő Fokker D. VIIF, DR-1 Dreidecker és Sopwith gépei helyett egy SPAD XIII C1 valamint a 30-as évek BÜCKER Bü-131 Jungmann és 133 Jungmeister repülőgépei voltak a résztvevők. Külön fejezetként repültek a Morane-Saulnier gyár gépei. Az MS-138, 230, 317, 502 gépek után már az amerikai T-6 illetve Curstiss Hawk-75 is felemelkedett a levegőbe. A Hawk-75 vadászok a világháborúban a francia légierőben szolgálva először a Luftwaffe gépeivel kerültek szembe, majd a Vichy Légierőben a brit és amerikai repülők ellen harcoltak.

Különleges típusként láthattuk a Morane-Saulnier 311 kétmotoros utasszállító repülőgépeket. Két Ju-52 mellett a legendás Storch, a Gólya is repkedett felettünk. A Republic P-47 Tunderbolt szintén újdonság volt a repülőbemutatón. Sajnos az időjárás folyamatos romlása, a szakadó eső szinte lehetetlenné tette a fényképezést. A T-6 és a Ryan PT-22 repülése már nagyon rossz látási viszonyok között fejeződött be. A program további részében, még sok második világháborús katonai repülőgép mellett egy sivatagi festésű OV-10 Bronco is repült.

Még megvártuk a franciák D-3 gépének startját, amely után laza kötelékben egy B-737-es utasszállítóval lehetett volna fotózni, majd a nézők többségével távoztunk a helyszínről.  A nap végén a Patruille d’ France is a résztvevők között volt, de nem tudjuk, hogy repültek-e. Sajnos az idő vasárnap még kilátástalanabb volt, így nehéz szívvel, de a hazaút mellett döntöttünk.
Remélem, hogy jövőre jobb időben ismét élvezhetjük a repülés ünnepét La Fertében.