Erzsébet 50!
A világháborús pusztítás után igyekeztek Budapest minden hídját újjáépíteni, az ötvenes évek derekára az Újpesti vasúti hídon is közlekedtek már a vonatok. Egyedül a Belváros kellős közepén árválkodott a régi Erzsébet híd pesti pillérje, ezt a hidat a Kossuth tér és a Batthyány tér között átívelő Kossuth híd csak részben tudta pótolni.
Sok vita után (a régi formában újjáépítés hívei csaptak össze a teljesen új hidat megálmodókkal) Sávoly Pált bízták meg egy teljesen új átkelő megépítésével. A tervekhez az 1929-ben épült kölni Mülheim-hidat tanulmányozták, és konzultáltak is annak 1951-es újjáépítőivel.
Az 1903-ban átadott, sokáig világrekorder nyílású lánchíd helyett egy szélesebb kábelhíd terveit fogadták el, a kivitelezés 1961-ben kezdődött. A kivitelezést a Hídépítő Vállalat és a Ganz-Mávag végezte. 1964. november 21-én adták át a 290 méteres nyílású hidat – Magyarország máig egyetlen, mederpillér nélküli Duna-hídját. A fő ok, ami miatt a lánchíd építését elvetették, az átbocsátóképesség volt: a régi híd 18 méterével szemben 27,1 méteres szélességű, mégsem ormótlan híd útpályájának szélessége 18,2 méter (a régié 11 méteres volt), ezen építéskor két-két forgalmi sáv és egy kétvágányú villamospálya kapott helyet. A síneket 1972 végén, a metró teljes átadásakor száműzték, a szélső sávok jelenleg autóbuszsávként funkcionálnak.
Az évforduló tiszteletére kiállítás nyílt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen emlékülést tartottak.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről,ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!