Elkészültek a magyar műhold első felvételei
Elkészültek a Masat–1 első saját felvételei, a képek a http://cubesat.bme.hu honlapon érhetők el – közölte szerdán Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.
Az első elkészült kép az emberiség bölcsőjét, Afrika déli részét ábrázolta, ezt további felvételek követték Ausztráliáról és az Antarktiszról, amelyek mennyiségben és minőségben is páratlanok a CubeSat-ok világában.
A Masat–1 fedélzetén lévő kamera két darab 100 forintos érmével megegyező tömegű, maximális felbontása 640×480 képpont. A készített felvételek egy képpontjának mérete körülbelül egy és tíz kilométer közötti nagyságú a Föld felszínén.
Mint Gschwindt András kiemelte, a képek szépségükön túl demonstrálják, hogy a Masat–1 méretbeli és energiakorlátai mellett is képes űrfelvételek készítésére, ami a műhold üzemeltetésében is összehangolt tervezést és kivitelezést bizonyít.
„Örülünk a felvételeknek, amelyek azt jelzik, hogy a kamerarendszer jól működik. Fel lehet ismerni a kontinenseket, az egyik jó felvétel éppen Ausztráliát mutatja. Sajnos olyan képünk nincs, amelyen Magyarország felismerhető lenne” – fogalmazott a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.
Az első hónap eredményeit értékelve, a docens rámutatott, hogy gyakorlatilag az összes célkitűzés teljesült, jól működnek a berendezések. Így például jól működik a Masat–1 passzív helyzetstabilizáló rendszere, ez tette lehetővé a képek elkészítését a déli féltekéről. A rendszer aktív részének beüzemelése után, ami előreláthatólag a jövő héten történik meg, már az északi féltekéről is készíthetők képek.
Gschwindt András ismertetése szerint jelenleg napelemmel működő Masat–1 pályájának jelentős részét – a 102 percből 35-öt halad a Föld árnyékában. Ezért elsősorban az átlaghőmérsékletet, valamint a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletét figyelik.
„Minden jól működik, nem hűlt le. A műhold pályára állásakor az akkumulátor hőmérséklete 25-27 Celsius-fok körül volt, jelenleg pedig 6-7 fok, a Masat–1 oldalán mért legalacsonyabb hőmérséklet pedig mínusz 14 Celsius fok volt. Ezek a szélső értékek izgalmasak, de minden alkatrészünk jól érzi magát” – magyarázta Gschwindt András, hozzátéve, hogy csütörtöktől pályája egyre kisebb szakaszát tölti majd a műhold sötétben, április elejétől pedig végig napsütésben halad.
A BME által készített kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal egy hónapja, február 13-án startolt a kouroui (Francia Guyana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Pályára állását követően saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjt, de a fedélzeten félaktív mágneses stabilizálórendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
