Egy lakossági fórum tanulságai

Az Imaház utca 2. alatti volt zsinagóga előtt a meghirdetett időpontban még alig lézengett valaki. „Bezzeg, amikor cirkusz van a Vasas-pályán, akkor plakátolnak, most pedig csak A5-ös szórólapokra futotta” – méltatlankodott egy hölgy, aki később is az aktívabb résztvevők közé számított. „Félnek a lakosságtól, félnek” – kontrázott rá egy másik, mintha legalábbis egy Esztergom arculatát teljesen újraszabó gigaberuházásról lenne szó.

Kis késéssel azonban zsúfolásig megtelt a terem, az állóhelyek is elkeltek. A szárazabb műszaki adatokat Drabant Viktor, az STO-Esztergom konzorcium vezetője foglalta össze, hozzátéve a megvalósulás várható idejét is:

• Rákosrendező és az újpesti hídfő között részben új nyomvonalon 2 vágányos, villamosított vasúti pálya épül. Angyalföld magasperonjairól az új lépcsők mellett két felvonó is biztosítja majd a közvetlen, akadálymentes átszállást a Lehel úti villamosvonal megállójához. A beruházás 2018 szeptemberéig megvalósul.
• Újpest-megállóhelyen folyamatban van a peron átépítése, az egykor tervezett, de csak félig megépült szigetperonos megállóhely elnyeri végső formáját, újdonság, hogy a metró- és vasúti peronokat közvetlen felvonó köti majd össze. Az itt 2018-ra tervezett befejezés a BKV-val történő együttműködés akadozása miatt előreláthatólag késést szenved.
• Óbuda-állomáson új épület épül a villamos szakaszmérnökség számára, járműtárolóval.
• Klotildliget megállóhely épülete megújul.
• Dorog és Esztergom-Kertváros között új bal vágány épül, mely 120 km/órás sebességre lesz alkalmas. Az állomás volt teherforgalmat szolgáló vágányainak helyén új autóbuszpályaudvar és P+R -parkoló épül. Az állomásépületet a vonalon már ismert stílusjegyekkel és minőségben újítják fel, 2018 végéig.
• Esztergomban 2017 végéig műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe véve felújítják az állomásépületet és a vízházat. Két magasperon és új teherforgalmi fogadóvágányok is épülnek. Az állomáshoz és a már elkészült P+R-parkolóhoz csatlakozva 12 állásos autóbusz-pályaudvar létesül, tárolóállásokkal, és utasforgalmi épülettel. Az állomás és a 111-es út között kapcsolatot teremtő Baross utcán két új körforgalmi csomópontot terveznek, a 111-es útnál és a Sugár út–Ady Endre utcai csomópontban. A Baross utca 2016 októberétől teljes lezárással kerül felújításra, az utca új burkolatot és közvilágítást kap.
• A villamosítás során 51 kilométer hosszban húznak ki felsővezetéket, az ehhez szükséges oszlopokból 750 már áll, további 1080 oszlopot e projekt keretében állítanak fel. A 2016-os év e szempontból viszonylag szelíd beavatkozásokat tartalmaz, az év hátralévő részében összesen öt teljes hétvégés vágányzárral kell számolni, a munkák természetesen az éjszakai üzemszünetben is folynak. A 2017-es vágányzári terv még egyeztetés alatt áll.

A műszaki adatok ismertetése után Pálmai Ödön, a projektiroda vezetője vette át a szót, hogy sokkal népszerűtlenebb szerepben a lakossági kérdésekre kíséreljen meg választ adni, miközben a teljes beruházást gazdasági és társadalmi összefüggések hálójában helyezi el.

A fórum ezután következő részén kevesebb műszaki adat hangzott el, de akik számára egy beruházás nem csak betonból és technológiából áll, hanem tervezőkből, építőkből és a későbbi használókból, valamint a közöttük szövődő érdekellentétekből is, kétségtelenül ez a szakasz bizonyult a legérdekesebbnek.

A lakossági fórumok szentháromságának tekinthető szabály itt is érvényesült:

1. Lakossági fórumot még sohasem sikerült a beruházás megkezdése előtt olyan időpontban tartani, hogy az esetleges jogos lakossági észrevételek a beruházás műszaki tartalmát érdemben módosíthassák. Ennek hiányában a lakossági fórum nem az, amit a neve sugall, pusztán egy tájékoztató rendezvény.
2. A fórumon a beruházást képviselők a valódi döntéshozói szint alatt helyezkednek el (általában a műszaki megvalósításért felelősek), ebből fakadóan többször kénytelenek felsőbb szinten meghozott döntésekre hivatkozni, amely az (általában ellenséges) lakosságban a titkolózás, átláthatatlanság érzetét kelti.
3. A lakosság tájékozatlan, gyanakvó, az indokoltnál nagyobb mértékben sejt átverést, szándékos rosszindulatot. Gyanakvását fokozza, hogy közlekedési beruházásról van szó, a közlekedéssel kapcsolatos kultúra pedig igen alacsony, többnyire kimerül a „rossz az út” és „hangos az autóbusz, vonat” -jellegű hozzáállásban. Ezt az alaphangulatot a tájékozottabbnak tűnő, hangosabb, aktívabb résztvevők sikerrel fordíthatják a beruházás ellen.

A közérdek és a magánérdek közötti egyensúlytalanság ragyogóan megmutatkozott például abban a hozzászólás-sorozatban, amelyben a Baross utcában lévő gumiszerelő-műhely tulajdonosa kísérelt meg hosszan az utca – nyilvánvalóan szükséges – átépítése ellen érvelni, mondván, ez az ő műhelyének megközelítését nehezíti.

A transzparencia és a képviseleti demokrácia némi félreértelmezése adhatott alapot azoknak a felszólalásoknak, amelyek a lakossági fórumon bemutatott műszaki tervek azonnali netes hozzáférhetőségét követelték, valamint Tétényi Éva polgármester jelenlétét hiányolták. Arányosabbak voltak azok a felvetések, melyek az ügyben üzemeltetőként mindenképpen érintett MÁV-Start és Volán képviselőit hiányolták a fórumon. Könnyen belátható, hogy bármilyen jól felkészült legyen is a fórum levezetője, ezek a problémák meghaladják egy műszaki képzettségű szakember kompetenciáját. A megfelelő válaszok hiánya pedig érthetően tovább paprikázza az amúgy sem nyugodt hangulatot.

A beruházás ügye – legalábbis a fórum keretei között – az állomási előtérre tervezett autóbusz-pályaudvaron bukott el. Itt, a fórumon vált ugyanis sokak számára érthetővé, hogy a napi 240 autóbusz érkezését és indulását lebonyolító új autóbusz-pályaudvar a lakótelep és a vasútállomás közötti, részben parkosított területen fog helyet kapni. Kezdetben – tüneti kezeléséként – csak a zajvédőfalat követelő hangok erősödtek, ezeket Pálmai Ödön azzal kísérelte meg lenyugtatni, hogy az üzembe helyezés utáni zajmérés hívatott eldönteni ezen igények jogosságát. Később azonban a radikálisabb megoldást követelő vélemények erősödtek meg, melyek az autóbusz-végállomást a vasútállomás túloldalán, a jelenleg bozótos, néhány ház által uralt területen látták volna szívesen.

Ezen a ponton látható volt, hogy a rendelkezésre álló megoldások közül ezt magátólértetődő opciót a projektcég nem vizsgáltatta meg, holott e megoldásnak szinte csak előnyei vannak a lakótelep menti változathoz képest. Általánossá vált a tanácstalanság. Láthatóvá vált, hogy bármilyen magas szintű is lehet a technológia, a műszaki tervezés még mindig képtelen átlépni a kialakult városi szövetek és meglévő bekötőutak által meghatározott gondolkodáson.

És ez nagyobb baj még annál is, hogy Esztergom-Kertváros állomásépületéhez a várható utasszámok alapján továbbra sem nyúlnak hozzá.