Egy eredeti kínai helikopter nemzetközi őstörténete
A nemrég tartott nemzetközi forgószárnyasszalon, a Heli-Expo egyik furcsa szenzációja az volt, amiről viszont bennfentesek már jó ideje sejtették az igazságot: a Kínában eredeti kínai programként hirdetett Z–10-es vagy WZ–10-es támadó helikopter valójában orosz tervek alapján készült.
A CAIC cég kétüléses páncélozott gépe az Ainonline beszámolója szerint már a sorozatgyártás kezdeténél tart, és legalább egy egységet felszereltek a tankok ellen bevethető helikopterrel. A típus a tavalyi kínai repülőszalonon mutatkozott be először nyilvánosan, már az akkori megjelenése is meglepetésnek számított. Külsőre leginkább az AgustaWestland A129 Mangustájára hasonlít, a bemutatón igen agilisan repült, az ötlapátos rotor „Eurocopter-stílusjegyeket” tükröz, de az európaiaknál többször használt Fenestron helyett X-formájú farokrotorral szerelték. Ezzel együtt a tavalyi első megjelenés alapján sokan úgy vélték, hogy a gépet az európai helikoptergyártó Dauphin-típusának fődarabjaira készítették. Ugyancsak elég rejtélyes volt a megfigyelőknek a hajtóműve: leginkább az ukrán Motor-Sich egyik terméke, a TV3-117 került szóba a külföldi megfigyelők között.
A Wikipedia szócikke szerint Kína azután kezdett saját támadó helikopter fejlesztésébe, miután Oroszország megtagadta a Mi–24-es átadását, az amerikaiak pedig a Tienanmen téri események után nem engedélyezték az AH–1-es Cobra árusítását Kínának. Kétezerben a kínaiak ismét próbálkoztak az oroszoknál, egyrészt a Kamov Ka–50-es koaxiális rotorokkal repülő csatahelikopterét, vagy a Mi–28-ast szerették volna megvenni vagy licencben gyártani, de a megegyezés ismét kútba esett. A WZ–10 főtervezőjeként egy kínai tudóst jelöltek meg, aki korábban szállítógépek tervezésében vett részt, és az általa vezetett csoport Kínában első alkalommal kizárólag számítógéppel tervezte meg mindössze egy év alatt a gépet.
Nos, ehhez képest Las Vegasban a Heli-Expón az orosz Kamov tervezőiroda vezetője elmondta, az ő cége végezte Kína számára a gép koncepcionális tervezési munkáját, egy még 1995-ben Oroszország és Kína között létrejött titkos megállapodás alapján. Amit Szergej Mihejev igazgató a tervezési dokumentációkban bemutatott, az valóban eléggé pontosan tükrözi a tavaly bemutatott gép képét és paramétereit. Mihejev elmondása szerint a Kamov, amint elkészült, a teljes tervdokumentációt átadta a szerződés szerint Kínának, ahol aztán meg is valósították a WZ–10-est.
Az oroszok bejelentése egyes Kína-szakértőket nem is ért annyira váratlanul. Már 2007-ben feltűnt egy internetes oldalon egy magát meg nem nevező Kamov-alkalmazott, aki megírta, hogy ő bizony részt vett az új kínai csatahelikopter tervezésében. A történetnek egy másik érdekes szála épp ebben a hozzászólásban rejlik, ugyanis a titokzatos Kamov-alkalmazott szerint a kínaiak a tervezési szempontok között annak a General Electric T700-as hajtóműnek az alkalmazását írták elő, amely az amerikaiak Black Hawk helikoptereit hajtja.
Mihejev beszámolója arra is rávilágít, hogy miközben a kínaiak a harci helikopter fejlesztésével foglalkoztak, beindították egy civil szállító forgószárnyasprogramját is, és az ehhez beszerzett részelemeket persze gazdagon beépíthették a katonai gépbe. Így vehetett részt közvetve az Eurocopter France a rotorrendszer, az AgustaWestland pedig a reduktor kialakításában, sőt, egyes feltételezések szerint a csatagép prototípusába még az eredeti olasz reduktort építették be.
A jelek szerint ugyancsak a kínai katonai helikopter fejlesztési történetéhez tartozik, hogy az amerikai United Technologies és leányvállalata, a Hamilton Sundstrand tavaly nyáron 75 millió dolláros állami büntetést kapott Washingtontól, amiért a cég PT6C hajtóműveket exportált, és ami még érzékenyebb, a hozzájuk tartozó FADEC digitális vezérlést is eladták Kínának, és ezzel megsértették az amerikai exportszabályokat. Végül, hogy még érdekesebb legyen az egész, az Ainonline cikke még Dél-Afrikát is képbe hozza: a Denel, a Rooivalk nevű támadóhelikopter gyártója állítólag stabilitási problémák megoldásában segédkezett a kínaiaknak az „eredeti kínai konstrukció” megalkotásakor.
Nem sokkal a Heli-Expo után a Wikipedia láthatóan kínai eredetű WZ–10-es szócikkébe bekerült egy mondat a Kamov részvételéről a tervezésben.
