Égi premier, dráma a felhők fölött: egy Malév-siker története, 2. rész

Előző cikkünkben már felidéztük a világ első repülés közben tartott színházi bemutatójának előzményeit: az Arizona és a Malév közös produkciójaként egy Budapestről Larnacába tartó járaton adták elő Hernádi Gyula Csillagszóró című darabját.

Mihály Károly nyugalmazott kapitány egyik főszereplője volt a darabnak: bár a Csillagszóróban szereplő gép parancsnokát Kovács István alakította, de az igazi pilóták és részesei voltak a produkciónak. No de hogyan is kellett felkészülni erre a különleges repülésre?

A kapitány az iho/repülésnek elmondta: Baranyi Károly repülési igazgatóval együtt a tervezést és az előkészületeket jóval a repülés előtt megkezdték már, majd egy hangárban egy gépen egy héttel a repülés előtt tartottak egy főpróbát is.

Az egyik nagy kérdés az volt, hogyan lehet megoldani a hangerősítést, hiszen noha a 737-300-as (HA-LEG) csendesebb gép volt, mint a Malév addigi utasszállítói, de a hosszú kabinban az elől zajló párbeszédekből hangosítás nélkül hátul semmit nem lehetett volna hallani: azt kellett kipróbálni, hogy a mikroportokat hogyan lehet összedolgozni a repülőgép utastájékoztató hangrendszerével.

„Mint kiderült, a mikroportok működtek, nem zavartak bele a navigációs rendszerbe, nem gerjedtek, nem sípoltak, ezt még egy korábbi úton is kipróbálták. A Malév mérnökei és a színházi hangtechnikusok remekül megoldották a zavarmentes hangosítást, az előadás végig élvezhető volt, és mi is hallottunk mindent végig elől a pilótafülkében.” Végig is kellett hallgatni, hiszen fontos végszavai voltak az igazi pilótáknak is...

Drámai pillanatokban ugyanis ők „rázták meg” a Boeingot. A másodpilóta, Magisztrák Károly korábban színházi ember volt, a Radnóti színháznál is ügyelő volt, jól jött a tapasztalata. A főpróba a színészeknek is fontos volt, hogy hozzászokjanak a különleges körülményekhez, ahhoz például, hogyan lehet mozogni a keskeny folyosón, és ekkor szervezték meg azt is, hogy az előadásra mindenki megfelelő egyenruhát kapjon.

A járatra a színész-szereplők tehát igazi egyenruhában az igazi személyzettel együtt jöttek és szálltak be a gépbe. A jugoszláv és a görög légtéren keresztül repültek Ciprus felé, és a pilótáknak nagyon sok plusz feladat nem vette el a figyelmét a repülésről, már volt bőven elég gyakorlatuk ahhoz, hogy tudjanak figyelni a történésekre is. Amikor pedig elkövetkezett az a drámai pillanat, amikor valakit vagy valakiket a kinyitott hátsó ajtón keresztül a terroristák kidobnak a gépből, akkor ugyan az ajtó kinyitása nem volt lehetséges, de akkor sikerült kicsit megmozgatni a gépet meg mindenféle zajokat kelteni: lekapcsolták a robotot és mozdítottak a kormányokon, mintha turbulenciába szaladtak volna. A másodpilóta pedig megszólaltatta az összes olyan hangos figyelmeztetőt, például a földközelségjelzőt, vagy a szélnyírás-detektort, amit teszt-üzemmódban ki lehet próbálni. Mindenesetre hatásos volt, mert utólag elmondták, hogy a hátsó sorokban ugyan volt egy hölgy, aki tüntetően divatlapot olvasott odáig, de akkortól a többi néző-utashoz hasonlóan rögtön meg lehetett rajta is látni a feszültséget.

Volt az előadás után egy olyan legenda is, miszerint az előadás még nem fejeződött be, mire a gép a larnacai légtérbe ért, ezért hosszan kellett holdingolni. Mihály Károly ezt cáfolja: időben vége lett a darabnak, és utána még jó fél órát repült a gép. A darabbeli személyzet pedig – huszonhárom év elteltével ennek már nincs jogi következménye – az igazi pilótafülkében élhette át a leszállást.

„Ott derült ki, hogy – legnagyobb bánatunkra – a visszaútra is bőven volt utas, úgyhogy mi fordultunk vissza Pest felé, de a szereplők, meg a meghívottak három-négy napig nyaralhattak Cipruson”.

Mihály Károly pilóta-pályafutásának érdekes és kedves momentuma volt ez a különleges út. „Nem mondhatnám, hogy unatkoztunk a járaton, és nagyon szép volt megismerni valamit ebből a másik csodálatos szakmából, a színház világából, és összebarátkozhattunk nagyon szimpatikus színészekkel”, mondja a kapitány, kiemelve „kapitány-társát”, Kovács Istvánt.  „Meghívtak minket a kőszínházi bemutatóra, utána volt ott egy kis fogadás, akkor is nagyon jól éreztük magunkat, mindenki úgy nyugtázta, hogy a világ első légi színházi előadásának lehettünk a részesei”.  Még azt is elárulta, hogy hasonló „színházi előadások” a légitársaságok biztonsági kiképzésein is vannak, amikor általában pilóták vállalkoznak arra, hogy eljátsszák a terroristák szerepét.

És még egy fontos pont a történetben. Az easyJet közleménye szerint az ő mostani előadásuk azért kerülhet a Guiness Rekordok könyvébe, mert ezt a színházi produkciót adták elő a legmagasabban, 37 ezer lábon. Nos, lehet, hogy emiatt a brit bemutató tényleg bekerülhet a rekordok közé, ugyanis Mihály Károly elmondása szerint a Malév gépe a Classic-737-esek „kedvenc” utazó magasságán, 33 ezer lábon repült Larnaca felé, amikor a Csillagszórót bemutatták.

Ugyanakkor az is világos, hogy ha nem a magasság, hanem az úttörő kezdeményezés számít, akkor a Malév rekordját nem lehet elvitatni: azon a bizonyos járaton zajlott le világ legelső légi színházi premierje, egy igazi színdarab igazi előadása egy igazi utasszállítón, valóságos repülési körülmények között.

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!