Egész Európát fenyegette zűrzavar, de végül a lengyel kormány beadta a derekát

Hatalmas káoszt sikerült megelőzni: a járatok nagy része el kellett volna, hogy kerülje az országot, Varsó repterei csak részidőben üzemeltek volna. Gyanítható, hogy a NATO is nyomást gyakorolt a felekre, hogy épp most épp Ukrajna szomszédságában ne legyen légtérzár.

A kontinens nyugati felén is rendkívüli helyzetet okozott volna, ha vasárnaptól a Lengyelországba tartó és onnan induló járatok, de az átmenő légiforgalom nagy része is le kellett volna álljon a légiforgalmi irányítók kivonulása miatt. Szerencsére mégis összejött a megállapodás, méghozzá az első hírek szerint az irányítók győzelmével, az állam elfogadta a követeléseiket.

De mi volt a konfliktus lényege? A varsói körzet 206 irányítója közül 180 döntött úgy, hogy elutasítja a kormányzat által meghatározott új feltételeket, és nem veszi fel a munkát, egyébként a 180 közül 44 már kilépett, a többiek egyelőre még mindig a felmondási idejüket dolgozzák szombatig. A konfliktus a légtér ellenőrzését végző állami cég, a Polish Air Navigation Services Agency (PANSA) és az irányítók szakszervezete (ZZKRL) között utóbbi szerint egyáltalán nem csak anyagi természetű, a kormányzati intézkedések érintették volna a repülésbiztonságot is.

A lengyel infrastruktúra-miniszter szerint a PANSA új bértáblája „ésszerű”, hiszen a megajánlott fizetés eléri a járvány okozta visszaesés előtti szintet, amikor a kezelt mozgások száma sokkal magasabb volt. A kormányszóvivő szerint az irányítók 80 ezer zlotyit kapnak, szemben a mostani (bruttó) 33 ezerrel. A ZZKRL szóvivője azonban elmondta, ez a magas fizetés csak azon keveseknek juthat, akiknek már több évtizedes a gyakorlatuk. Ugyancsak elfogadhatatlan volt az irányítók számára az egy műszak idejének kiterjesztése 12 órára, és az az eshetőség, hogy az irányítónak egyedül kell dolgoznia.

A megállapodás részletei még nem ismertek, mindenesetre a tömeges kilépés azért teremtett volna súlyos helyzetet, mert jelenleg a lengyel légtér az átmenők számára is kulcsfontosságú: Ukrajna fölé nem lehet repülni, de a NATO szállító- és más gépei plusz forgalmat jelentenek. Gyanítható, hogy az ukrajnai háború fontos tényezője volt a megállapodásnak, a lengyel kormányra azért is hárult nyomás, mert az Ukrajnát támogató NATO-erők és a háborús övezetbe szánt szállítmányok biztonságos repülése épp oly fontos, mint például a légtérfigyelő gépeké, és a Lengyelország légterét őrző lengyel és más nemzetiségű harci gépeké: ez feltehetően hatalmas koordinációs feladat, amit csakcsupán katonai irányítók nem hajthattak volna létre biztonságosan.

A kormány oldaláról arra készültek, hogy ha kevés lesz az irányító, akkor vasárnaptól drasztikusan csökkentik a légiközlekedés volumenét. A két fővárosi repülőtér, a Chopin és a főképp low-costok használta Modlin helyi idő szerint csak reggel fél tíztől délután ötig üzemelt volna, ami azt jelenti, hogy a napi 510 helyett csak 170 járatot kezelnek az irányítók. A kormány kijelölte azokat a desztinációkat, amelyekkel feltétlenül fenn kell tartani a légi kapcsolatot.

Az európai irányítók koordinációs szervezete, az ATCEUC előrejelzése szerint ha a repülőgépek nagy részének el kell volna kerülnie a lengyel légteret, elsősorban a német irányításra nehezedett volna hatalmas plusz forgalom, mintegy ezer járat átirányításával, amelyek el kell, hogy kerüljék Lengyelországot. Az Eurocontrol a legrosszabb helyzetet feltételező szcenárióra készült, ha a lengyel légteret teljesen bezárják, akkor Karlsruhe, Prága, Malmö, Pozsony és Vilnius kellett volna, hogy átvegye az átszervezett forgalom terheit.

Nem valószínű, hogy ez lett volna a legfenyegetőbb következmény, ami miatt végül a varsói kormány beadta a derekát, de mindennek tetejében a Ryanair is tiltakozott az Európai Bizottságnál, mert szerinte a lengyel kormány a 32 kiemelt, mindenképp fenntartani szükséges desztináció kijelölésekor a lengyel nemzeti légitársaságot favorizálta.