Drónozás Európában, 11. rész: Drónok felhasználása – túl a szabadidős tevékenységeken

Az emberek többségének a drónokkal kapcsolatosan alapvetően két felhasználási mód ugrik be elsőnek: a katonai drónok, és a drónokkal készített légi felvételek. Előbbi terület volt az, ahonnan maga a drón kifejezés is ered, amely a fullánkkal nem rendelkező méhek nyomán nevezte el a kezdetben csak megfigyelési-felderítési célokra használt pilóta nélküli légijárműveket.

A műszaki fejlődés következtében azonban az eszközök olcsóbbak lettek, és a hadiipari alkalmazáson túl elkezdték a polgári életben is használni őket a legkülönbözőbb megoldásokra. A kereskedelmi forgalomba hozott eszközök igen jelentős részét ma már az ipar számos területén alkalmazzák. Ennek oka, hogy az eszközök megbízhatósága igen magas szintű, segítségükkel számos esetben teljesen kiváltható – de legalábbis jelentősen csökkenthető – a humán munkaerő, valamint jóval gyorsabban és munkavédelmi szempontból biztonságosabban, olcsóbban lehet velük elvégezni azokat a megfigyelési, felmérési tevékenységeket, melyeket korábban csak emberi közreműködéssel lehetett megvalósítani.

Egyes szakértők már a mobiltelefonos alkalmazásokhoz hasonlítják a drónokat, ugyanis azoknak a feladatoknak vagy problémáknak a száma, amelyek megoldására alkalmasak lehetnek a drónok, folyamatosan gyarapszik, nem csupán a technológia fejlődésével, hanem költséghatékonyság és az emberi munkaerő biztonságának előtérbe kerülésével. Egyszóval paradigmaváltást láthatunk számos területen: egyre többen térnek át a dróntechnológia alkalmazására.

Olvashatunk már olyan felméréseket is, amely 237 különböző felhasználási területét mutatják be a drónoknak, ám a teljesség igénye nélkül most csak a legfontosabb ipari felhasználási területeket mutatjuk be.

A mezőgazdaságban alapvetően két iránya alakult ki a drónok alkalmazásának.

Az első az úgynevezett aerial mapping vagy légi feltérképezés, amelynek különlegességét az adja, hogy a drónra egy speciális kamera vagy érzékelő kerül felszerelésre, illetve, hogy a megfigyelés tárgya egy mezőgazdasági terület. A kamera révén pontos adatok szerezhetők a termőföld és az ültetvény állapotáról, ami költséghatékonyabb és környezetkímélőbb mezőgazdasági termelést tesz lehetővé, hiszen a drón által szolgáltatott adatok alapján pontosan meghatározható, hogy hol van szükség fokozottabb öntözésre, vagy növényvédőszer ismételt alkalmazására, amivel a megfelelő állapotú részeken elhagyhatók ezek a tevékenységek.

Az ilyen feltérképezés repülési magassága forgószárnyas drónok esetében jellemzően 250-300 méter, míg merevszárnyasok esetében akár 500 méter is lehet, ami miatt mindenképpen szükséges eseti légtér kijelölése és műveleti engedély beszerzése.

A másik terület a permetezés, angol nevén spraying művelet. Ez esetben a drón maga végzi a növényvédőszer légi kijuttatását. Ez a művelet engedélyezési szempontból jóval összetettebb és több hatóság bevonását igényli, ugyanis szükség van műveleti engedélyre (hiszen nyílt kategóriában a drón nem szórhat le semmit repülés közben), engedélyeztetni kell magát a permetező berendezést és a növényvédőszernek is kell olyan engedélyokirattal rendelkezni, amely drónos légi kijuttatást is lehetővé tesz. És akkor nem említettük a távpilótával szemben támasztandó, növényvédelmi ismeretekre vonatkozó elvárásokat. Ráadásul a jelenlegi jogszabályi környezet szerint ilyen tevékenység kizárólag mezőgazdasági légijárművel végezhető, amelybe azonban a drónok nem tartoznak bele.

Ebből adódik, hogy a jogszerű drónos permetezésnek jelenleg hiányoznak a jogszabályi feltételi Magyarországon, jóllehet a mezőgazdasági drónhasználat lehet az egyik húzóágazat a nemzetközi felmérések szerint, és az EASA már elkészítette a vonatkozó PDRA-t, előzetes kockázatértékelést (erről lásd korábbi cikkeinket), amely a műveleti engedély megszerzését könnyíti meg a jövőben.

Ezek lehetnek távvezetékek, közlekedési infrastruktúra elemek, gáz- vagy olajvezetékek, ipari létesítmények (szélerőművek, szélturbinák), antennák, tornyok, stb. A korábban jelentős humánerőforrást igénylő és igen kockázatos munkák ma már kiválthatók drónokkal, és ilyen esetben nem szükséges a drága repülőgép- vagy helikopterbérlés annak érdekben, hogy a felmérés elvégezhető legyen. Elegendő csupán egy megfelelő ipari drón alkalmazása, mely a felhasználási területtől függően megfelelő árnyékolással van ellátva, hogy a nagyfeszültségű vezetékek keltette elektromos zavaróhatás ne okozzon interferenciát. A drónokra szerelt berendezések (Lidar kamerák, szenzorok, stb.) által az adott infrastruktúra-elem leállítása nélkül, használat közben vizsgálható a hálózatok állapota, lokalizálhatók a hibák, és akár 3D-s modellek is készíthetők. Sok esetben használnak már olyan fedélzeti kiegészítőket, amelyek segítésével akár tisztítani is lehet menet közben a nagyfeszültségű villamoskábeleket, de akár más infrastruktúra elemeket is.

• Összetettségüktől és komplexitásuktól függően ezen feladatok műveleti engedély vagy LUC tanúsítvány birtokában végezhető tevékenységek.
• Egyes esetekben alkalmazható rájuk a PDRA-k is.
• A művelet elvégzését megelőzően mindenképpen kockázatelemzés szükséges, ugyanis ezen tevékenységekre már „nyílt” kategóriában nincs lehetőség.

Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy az energiaszektorban megfigyelésre alkalmazott drónok az Egyesült Államokban 2025-re 6 milliárd dolláros piacot jelentenek, az építőipari drónalkalmazások pedig további 3 milliárd dolláros forgalmat fognak bonyolítani csak az Egyesült Államokban.

Ma már számos területen használják a drónokat, amelyekkel leginkább különböző felméréseket tudnak megvalósítani az előkészítéstől egészen a kulcsrakész átadásig, szinte mindenhol.

Korábban ezek jelentős humánerőforrás-igénnyel valósultak meg és viszonylag lassan. A drónok az alábbi területeken tudják átvenni, illetve kiváltani az emberi szerepet, így általuk olcsóbbak, gyorsabbak és biztonságosabbak az építőiparban a felmérési szolgáltatások:

• Területelőkészítés, földmérés: területfelmérés, domborzati térkép készítése. Megfelelő munkavédelmi képzés esetén, ha biztosított, hogy a drón nem lépi át az építkezéssel érintett terület határát, és onnan megfelelő biztonsági távolságot tud tartani, akkor ezen műveletek „nyílt” kategóriában is elvégezhetők. Általuk centiméter pontosságú felmérést lehet készíteni akár földterületről, akár épületről.
• Előrehaladás folyamatos ellenőrzése, modellezés. A drónokkal végzett adatgyűjtés segítségével lehetőség van háromdimenziós modell készítésére, ami összehasonítható az eredeti tervekkel, így folyamatosan ellenőrizhető az előrehaladás, az egyes hibák még idejében felfedezhetők és korrigálhatók. Ezen műveletek is elvégezhetők „nyílt” kategóriában, ha biztosított az érintettek megfelelő munkavédelmi képzése, ellenkező esetben csak „speciális” kategóriában, műveleti engedély birtokában.
• Épület ellenőrzés. Hőkamerával szerelt drónok esetén lehetőség van olyan hőtérkép elkészítésére, amely a szigetelés állapotáról, annak meglétéről vagy épp ellenkezőleg, annak hiányáról ad felvilágosítást, így a célzott beavatkozások végezhetők. Ezen műveletek is elvégezhetők „nyílt” kategóriában, ha biztosított az érintettek megfelelő munkavédelmi képzése, ellenkező esetben csak „speciális” kategóriában, műveleti engedély birtokában.
• Ingatlanhasznosítás: sok esetben készíthetnek promóciós céllal videót drónnal egy-egy épületről, hogy annak környezete mind a három dimenzióból jól látható legyen. Ingatlanügynökök és egyéb ingatlanpiaci szereplők is használhatják ezeket a megoldásokat. Lényeges, hogy ha valaki ilyen felvételt készít, akkor az adatvédelmi rendelkezések betartására fokozottan ügyelni kell.

Fontos ugyanakkor, hogy az építkezések jellemzően lakott területen találhatók, így az eseti légtér kijelölése minden ilyen esetben szükséges, függetlenül attól, hogy nyílt, vagy speciális kategóriába tartozik a művelet.

(Cikksorozatunk következő részében tovább szemezgetünk a legfontosabb drónos alkalmazási területekből.)