Corcap – Európai Uniós projekt a TEN-T közlekedési folyosók területfejlesztési és logisztikai szempontú fejlesztésére

Kulcskérdés a hazánkon is áthaladó, a Balti- és Észak-tengertől a Fekete- és Égei tengerig húzódó 7-es számú uniós vasúti árufuvarozási folyosó (RFC7), más néven Orient-Kelet-Mediterrán (OEM) TEN-T közekedési folyosó multimodális, környezetbarát árufuvarozáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések előnyeinek a kihasználása. Ennek érdekében Szászország együttműködést kezdeményezett német, cseh, szlovák, illetve magyar partnerekkel (Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt, GYSEV - Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt., KTI Közlekedéstudományi Intézet).

A jobb elérhetőség, az összeköttetések rövidtávú előnyeinek bemutatása továbbá a stratégiai infrastrukturális beruházások hozzáadott értékének hangsúlyozása érdekében az egyes projektpartnerek kísérleti (pilot) tevékenységek valósítanak meg, melyek a következő hazai intézkedésekre irányulnak:

• Intelligens beléptető és forgalomirányító rendszer kialakítása a Csepeli Szabadkikötőben a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. által;
• A vasúti áruszállítás alacsony beruházási igényű, de nagy hatékonyságú fejlesztéseinek rendszerszintű megközelítése a GYSEV - Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. által.

A járványhelyzet miatt számos rendezvény maradt el vagy került át az online térbe. Hazai szempontból az egyik leglátványosabb projektesemény is többszöri halasztás után, közel 1 év késéssel valósult meg 2021. október 20-án. Az esemény különlegessége volt a 740 méter hosszú OEM tesztvonat leközlekedtetése Sopron és Budapest között. A GYSEV és a MÁV képviselőinek hosszas előkészítő munkájának eredményeként végül a Vectronja által vontatva 43 teherkocsiból és kettő 1. osztályú IC kocsiból álló vegyesvonat közlekedett le Sopron-Rendezőtől Ferencvárosig.

A projektben partnerként vesz részt a Prága–Drezda új vasútvonal fejlesztését előkészítő EGTC (European Grouping of Territorial Cooperation – EU jogi személy). Az OEM folyosó egyik szűk keresztmetszetének számító Elba-völgyi szakasz a természeti környezet védelme és a sűrű beépítés miatt érdemben nem fejleszthető tovább a 2000-es évek első felében már megvalósított fejlesztéseknél. Érdemi alternatív útirányok hiányában a cseh és a német gazdaság, valamint a szintén növekvő észak-német – dél-kelet európai forgalom miatt szükséges egy teljesen új, mintegy 30 kilométeres bázisalagút kiépítése a cseh–német határon fekvő Érchegység alatt, új nyomvonalon Ústi nad Labemtől nyugatra. Ennek köszönhetően a jelenlegi árvízveszélyes és szinte teljes kapacitáson működő, 50–60 kilométeres kerülőjű Elba-völgye helyett, rövidebb útirányon napi 80 helyett 150 tehervonat haladhatna át, de távolsági személyszállító vonatból is a dupláját napi 32 vonatot terveznének az új bázisalagúton.

A projektben vezető partner Szászországi Területfejlesztési Minisztérium képviselője és a vele határos, szintén projektpartner cseh Ústi Régió számos korábbi elemzés és egyeztetés eredményeként előállt konszenzusos terveket ismertette az októberi soproni workshop hallgatóságával. A vegyes üzemű, tehervonatok és nagysebességű Prága-Berlin vonatok számára alkalmas új vonal a 2030-as években készülhet el. Ústi nad Labemben a sűrűn beépített városi szakaszon költséges új földalatti állomást építenének meg, tehervonatok számára külön elkerülő szakasszal.

Magyarországon pedig a hazai szakmai körökben jól ismert Győr–Csorna átépítés és kétvágányúsítás, valamint az egyes szolgálati helyek vonatfogadóvágányai hosszának lehetséges költséghatékony hosszabbítása is szerepet kapott az újonnan javasolt Komárom és Révkomárom (Komárno) környéki deltavágányok kiépítéseinek javaslataival együtt. A javaslatok megvalósulása esetén a jelenleginél hosszabb tehervonatok (így költséghatékonyabb) közlekedhetnének kétszeri irányváltás nélkül például Győr irányából Dunaszerdahely felé. A szlovákiai oldalon különösen időszerű legalább a nyomvonal rögzítése a területrendezési tervekbe, ugyanis a 2020-ban átadott új Monostori közúti Dunahídhoz vezető elkerülő út második fázisa jelenleg keresztezné a nyomvonalat, mely hosszútávon ellehetetlenítené a megvalósítást. Magyarországon pedig a javasolt deltavágány kismértékű fejlesztésével (Székesfehérvár felőli bekötés), akár az 5-ös vonal felől érkező (távlatban akár V0) tranzitforgalomnak a jelenleginél rövidebb útirányon is költséghatékony alternatívát nyújthatna a komáromi csomópont elkerülésére. Budapest és környéke esetén a BAVS és a készülő V0 szempontjainak egyeztetése valósult meg számos helyi szakértővel több interaktív online fórum keretein belül.

A projekt céljainak elérése érdekében a partnerek Folyosó Fejlesztési Terveket („Corridor Capitalisation Plans”) dolgoztak ki, hogy megkönnyítsék a területfejlesztés és a közlekedési infrastruktúrafejlesztés közötti együttműködést. Ezek a tervek a már meglévő tervezési szintekre és eszközökre vonatkoznak az árufuvarozás-logisztika, a területfejlesztés, illetve a területi tervezésen belül a helyi, a megyei, a nemzeti és határokon átnyúló (részben nagytérségi) szinten. Ezen dokumentumokra építve készül el az egész folyosót érintő transznacionális folyosó fejlesztési stratégia.

A projekt egyik hazai záró elemeként a BSZL március 3-án a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián mutatta be a projekt és saját legfőbb eredményeit. A KTI pedig a GYSEV-vel karöltve rendezett egy úgynevezett „stakeholder workshop”-ot, melyen lehetőség adódott az általuk elkészített tanulmányok kapcsán a szakmai visszajelzésre is.

A projekt hivatalos zárórendezvénye pedig március 9-10-én fog online keretek között megvalósulni, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. A rendezvény programterve és a regisztrációs link az alábbi weboldalon keresztül érhető el: https://www.interreg-central.eu/Content.Node/CORCAP/Final-Conference.html (A rendezvény angol nyelvű és a részvétel ingyenes)

További információ a Corcap projektről: https://www.interreg-central.eu/Content.Node/CORCAP.html

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul(t) meg.

(X)