Büntetőbíróság elé állhat a BKK vezére?

A BKK közleményt küldött szerkesztőségünknek. Azt írják: "az érintett utas ügyével kapcsolatban jelenleg rendőrségi eljárás van folyamatban. A hatósági vizsgálat folyamán felhasználják az eset helyszínén lévő kamerák felvételeit, valamint szemtanúkat is meghallgatnak, így aligha kérdéses, hogy fény derül majd arra, az ügy két szereplője közül az utas vagy a biztonsági őr állítása az igaz. Bármelyiküké is, az azonban bizonyos, hogy bíróság elé – amennyiben valóban perre kerül sor – kettejüknek kell majd állniuk, hiszen a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója nem volt jelen, amikor megtörtént az eset. Hogy Vitézy Dávid büntetőjogilag felelős lenne a történtek miatt, teljes képtelenség. Szintén hazugság, amit cikkükben állítanak, hogy perek zúdultak a BKK-ra. A BKK ellen egyetlen per sem indult, semmilyen keresetről nincs tudomásunk" - írja közleményében a BKK.

Korábban írtuk:

Kérjük, hogy a rendőrségi vizsgálat befejezéséig mértékadó közlekedésszakmai portálként törekedjenek a felek prejudikálása nélküli, kiegyensúlyozott tájékoztatásra. Amennyiben nem hagynak fel a BKK és vezérigazgatója jó hírnevének rendszeres megsértésére irányuló gyakorlatukkal, a BKK megteszi a szükséges jogi lépéseket.

Bizonyíték szándékos eltüntetése, súlyos testi sértés, amelyet foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés előz meg, garázdaság, hivatali kötelezettségek elmulasztása, jelentős anyagi kár okozása mind szerepelhetnek azokban a büntetőjogi és polgári perekben, amelyeket egy utas indított a BKK ellen - írja a richpoi.com.

A Keleti pályaudvar aluljárójában vasárnap este verték véresre a BKK biztonsági őrei a tátrai kirándulásról hazaérkező negyvenéves családapát. A férfit állítólagos ittasságára hivatkozva nem kívánták beengedni az állomás területére. Ez dicséretes és preventív magatartás, hiszen az állampolgárt meg kell óvni a metró alá részegen bebotorkálás kellemetlen hatásaitól, nem beszélve a leálló forgalom miatt hátrányt szenvedő tömegekről. Persze, csak ha igaz ez a gyakran előrántott hivatkozás. Az őrök mindennapos érvelését maga a helyszínre kiérkező mentőorvos cáfolta meg a kötelezően elvégzendő vizsgálat keretében, amelyben az áldozat alkoholos és drogos befolyásoltságát kizárta, és ezt jelentésében rögzítette is.

De visszatérve az előzményekre, a visszautasítást kérdés és szóváltás követte, a helyszínen lévő több BKK alkalmazott közül két őr és az utasjelölt között. Az utazni vágyó – aki jól öltözött, civilben egy ismert HR cég vezető munkatársaként dolgozó, átlagos kinézetű állampolgár – egy idő után, bár rendelkezik érvényes jeggyel az utazás igénybevételére, okos enged alapon, a korlátozás kényszerének hatására feladta a metróval történő továbbközlekedési szándékát és más megoldás után kívánt nézni. A biztonsági őröket és a szidalmakat faképnél hagyva a távozás mellett döntött és elindult az ellenkező irányba. Eközben – gondolta – mégiscsak feljegyezné az eljáró személyek, nyilvános, köztájékoztatási célt szolgáló azonosítókártyáján található információkat. A hibát ott követte el, hogy ezt a szándékát előre közölte is velük és telefonját elő is készítette a fotózásra. Az őrök közül az egyik ezt meghallva, a tőle már eltávolodott személy után futott, azonnal nekitámadva leütötte, a telefont összetörte. A szereplőket és az esetet is, ahogyan sokmillió utas arcát mindennap, a biztonsági kamerák látták. Az ütés erejére jellemző, hogy az utas a mozgólépcsőre zuhant, ennek következtében füle és feje felszakadt, a lába eltört, sebei erősen véreztek, a metrólejárat környékén minden véres volt.

A bekövetkezett sérülések egy laikus első látására is – de a helyszíni és a kórházi dokumentumok szerint egyértelműen és hivatalosan – 8 napon túl gyógyulók, ezért már a súlyos testi sértést valósítják meg. Az elkövető a súlyos sérültet ezután magára hagyta és távozott a helyszínről.

Sem az elkövető, sem a helyszínen tartózkodó BKK-munkatársak, ideértve a monitorok mögött ülő, kamerákat ellenőrzőket és a létesítmény (állomás és aluljáró) egyéb dolgozóit is, semmilyen módón nem segítettek az erősen vérző sérültön, annak ellenére, hogy jó néhányan, bizonyíthatóan látták az esetet. Az első ellátást az áldozat által hívott rendőrök és mentők kezdték meg, mintegy 40 perc elteltével. A megkérdezett jogi szakértők egyetértenek abban, hogy több eljárást is felvet az ügy: az eset büntetőjogi értelemben nem különbözik attól, amikor is egy bűnöző egy járókelőt megtámad és megver, amivel sérülést és anyagi kárt okoz. A kamerák által is rögzített, áldozat után történő futással és a rátámadással a bűnelkövető nem is hivatkozhat önvédelemre. A lábsérülés hosszú ideig fogja akadályozni a sérült munkájának ellátását, az elmaradt jövedelem, ismert maratoni futóként pedig a tervezett, befizetett futóversenyek részvételének lemondása szintén sok problémát okoz. Nem beszélve a vészhívásra még éppen alkalmas (ezen hívott segítséget), de egyébként tönkrement telefonról. A büntető eljárás mellett az egyik polgári eljárás ezek miatt elég tetemes anyagi kár elszenvedéséről és megtérítéséről szólhat már normál esetben is, de az ügyvédek persze még feljebb is strófolhatják azt. Mivel mind a szóváltás, mind az azt követő erőszak és garázdaság a munkakör ellátása kapcsán következett be, ezért a munkáltató felelőssége jelentős lehet. Ezt tovább súlyosbítják a jogkorlátozások, a bizonyíték kezeléssel összefüggő cselekmények, a segítségnyújtási és jelentési kötelezettségek – sok alkalmazottat érintő – sorozatos, esetleg szándékos elmulasztásai.

A cég belső eljárásában természetesen elintézhető az érintett elbocsátásával és csoportvezetőjük megrovásával, de a hivatalos büntető és polgári eljárásokra már nem a vállalat által írt szabályzat, hanem a törvénykönyvek vannak hatással. Így ezeknél a munkáltató jogokat gyakorló vállalat felelős vezérigazgatójának érintettsége is felmerül, a középvezetőkével együtt. Gyakori, hogy az őröket nem a szolgáltató alkalmazza, de mivel a szolgáltatás kapcsán kerülnek kapcsolatba a fogyasztóval, sőt, a szolgáltatási szerződésben (jegy) foglalt szolgáltatás igénybevételét a partnerek a felhatalmazás keretében meg is tagadhatják, ezért a szolgáltatónak kötelessége és felelőssége van a nevében eljáró, logójukat viselő partnerek tetteivel szemben. A sérült egy nappal később adott nyilatkozatában elsősorban szeretné elfelejteni ezt a lidérces emléket, ugyanakkor szeretné ha nem maradna következmény nélkül az eset, mert ekkor könnyebben és gyakrabban eshet meg ez a történet bármilyen más fővárosi utazóval is.

További kérdés persze, hogy Budapest forgalmas közterületén, egy bűncselekményt elszenvedő, súlyosan vérző áldozatnak miért kell negyven percet várnia a felmentő seregre, amit saját magának kell hívnia?

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!