Budapesten rendezik az Európai Űrjogi és Űrpolitikai Nyári Egyetemet

A magyar űripar fejlesztésének újabb mérföldköve lesz, hogy hazánk 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe.

Hatvankét évvel ezelőtt, ezekben a napokban azt ünnepelte a világ, hogy a Jurij Gagarint szállító űrhajó megkerülte bolygónkat, majd szerencsésen földet ért. Az elmúlt hat évtizedben több száz ember járt már az űrben – köztük egy magyar is, Farkas Bertalan – köszönhető ez annak, hogy az űrtechnológia rohamléptekben fejlődik. A magyar űrkutatás egyik fontos momentuma volt, mikor 2015-ben Magyarország csatlakozott az európai űrügynökséghez. Kétezertizennyolctól pedig különösen nagy támogatást élvez a magyar űripar fejlesztése.

Ebben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is részt vesz, lévén az NMHH a frekvenciakoordinációs eljárásokban eljáró hatóság. Feladata kettős: egyrészt bejelenti a hazai műholdak esetében a szükséges műholdas pályák, pályapozíciók igényét, másrészt a más országok igazgatásai által koordinált műholdas pályák, pályapozíciók interferenciaszámításokkal alátámasztott észrevételeit – amennyiben az érinti a hazai rádiórendszereket. Az NMHH a hatósági feladatain túl egyéb módon is támogatja a hazai űripar fejlődését, a tavalyi év után idén is együttműködést kötött a Magyar Asztronautikai Társasággal. A megállapodás egyik célkitűzése, hogy az általános és középiskolás gyerekek is egyre többet tudjanak meg az űrvilágról.

A világűrbe helyezett rendszerek ma már a gazdaság gerincét jelentik. Az új űrkorszak egyik jellegzetessége várhatóan az lesz, hogy a mostani hatezer helyett már több százezer műhold fog keringeni felettünk, alacsony Föld körüli pályán, ami számos kihívást jelent. A sok új műhold megjelenésével kapcsolatban a legfontosabb teendő, hogy ezek ne ütközzenek össze és koordináltan tudjanak közlekedni. Az űrforgalom szabályozására azonban jelenleg nincsenek szabályok. A másik kihívás az, hogy a megnövekedett igényeket ki kell szolgálni frekvencia és pályahelypozíció szempontjából. Elengedhetetlen, hogy ezeknek a műholdaknak olyan megfelelő frekvenciasávja és pályapozíciója legyen, amelyen kommunikálhatnak.

Magyarországon 2018-tól különösen nagy támogatást kapott a magyar űripar fejlesztése; ennek egy újabb mérföldköve lesz az is, hogy hazánk 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe. A Hunor Magyar Űrhajós Program célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át, döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végrehajtani. Ugyanakkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyerte el a 31. Európai Űrjogi és Űrpolitikai Nyári Egyetem rendezési jogát, amelyet az Európai Űrügynökség jogi központjával együttműködésben tartanak minden év augusztusában Európa valamelyik városában.