Budapest költségvetése, avagy a lyukak tömködése

Az előterjesztés szerint 2014-ben továbbra is számolni kell árfolyamkockázattal, valamint az iparűzésiadó-bevétel és egyéb bevételek teljesülésének kockázatával. Ugyanúgy, ahogy a folyamatban lévő 4-es metróberuházással is, amely további kockázatot jelenthet költségnövekedési, illetve elszámolási oldalon is.

Négyes metró – az állam könyöradományára várva

Budapest vezetése abban reménykedik, hogy a négyes metróberuházás fővárosi forrásigénye kedvezően alakulhat a magyar állammal folyamatban lévő kiadási elszámolás alapján.

„A 2007–2008-ban finanszírozási szerződés szerint kifizetett számlák döntő többsége visszamenőleges elszámolás keretében Közop-ban elszámolható lett, az egyes tételek auditja jelenleg folyik. Az akkor kifizetett és az elszámolás utáni saját forrás különbségét a főváros részére úgy adja vissza az állam, hogy a kiegészítő finanszírozás keretében az adott összegig nem kell teljesíteni saját forrást. Ennek eredményeképpen várakozásunk szerint 2014–2015 folyamán 6,4 milliárd Ft korábban keletkezett kiadás bekerül az államilag finanszírozott tételek közé. Ez az idei és a következő év tekintetében tehát 6,4 milliárd Ft forrás felszabadulását valószínűsítheti.”

De erről semmilyen írásos dokumentum nincs. Így szakértők is arra figyelmeztetnek, elképzelhető, hogy ez mégsem történik meg.

„E kiadás a magasabb szintű tartalékolás megvalósításával szerepel a 2014. évi költségvetésben, az állami finanszírozás forrásokat szabadít fel év közben. Esély kínálkozik arra is, hogy az állam garanciát vállaljon a BKV Zrt. 2014-ben lejáró adósságállományára, amely így refinanszírozhatóvá válik.”

A fővárosi vezetés azt reméli, hogy több beruházás is kedvezőbben alakulhat.

„A legfontosabb ilyen beruházás az M2 járműállomány-cseréje, amely jó eséllyel bevonható az Európai Unió által támogatott projektek körébe. Amennyiben ez megtörténik, figyelemmel a már megvalósult kiadásokra, akár 12-13 milliárd Ft is felszabadulhat.”

Alapszabály, hogy hitelt csak a kormány engedélyével vehet fel a főváros, és nem lehet adósságtörlesztésre fordítani, vagyis fejlesztésre kell elkölteni. A kormány korábban átvállalta Budapest adósságának egy részét, és most megint hitelfelvételre készül a vezetés.

Hárommilliárddal drágább a közlekedés kiszervezése

Mintegy hárommilliárddal kerül többe, ha a különböző buszvonalakat kiszervezik, mintha a BKV-val oldják meg.

Ez kényszerhelyzet – állítja Tüttő Kata, az MSZP fővárosi frakcióvezető-helyettese, hozzátéve: ez olyan, mintha egy családnak kellene a munkához autó, de se hitelre, se lízingbe nem tudnak venni, ezért bérelnek autót, az a legdrágább.

A BKV és a főváros is erre kényszerül. Ahelyett, hogy érdemben felvázolna alternatívákat, ami a saját költségvetése számára optimális, ehelyett kényszerpályán halad, és az adósságállománya miatt nem képes arra, hogy újabb hiteleket vegyen föl. Alulfinanszírozott tehát maga a közösségi közlekedés, a legdrágább megoldást fogja választani, a bérlést. Ami ma számára kivitelezhető, viszont a közös összkiadásaink szempontjából nem a legoptimálisabb megoldás.

Kétszer fizet, aki kiszervez. Vagyis a fővárosnak duplájába kerül a buszvonalak kiszervezése, mintha saját erőből oldaná meg. Ezt kell mérlegelni.

„Kényszerpályán van a főváros is, hiszen a kormány nem mutatott hajlandóságot arra, akárhány szerződést is írt alá a fővárossal, magának a tömegközlekedésnek a finanszírozását hosszú távon. A BKV tízszer annyi utast szállít el, mint a MÁV, a MÁV kétszer annyi pénzt kap, tizedannyi utasért” – mondta az ihónak Tüttő Kata.

Nem könyöradomány

A 100 milliárdos iparűzésiadó-bevétel több mint felét fordítja a főváros a BKV finanszírozására, mégsem elég. A megoldás az lenne, ha a főváros komolyan venné a feladatfinanszírozást. Az állam ma minden adóbevétel fölött rendelkezik, a főváros esetében is igaz ez. Gyakorlatilag minden beszedett adóforint mellé feladatot ad. Tüttő Kata szerint két út van: vagy azt mondja az állam, hogy a fővárosiak által befizetett adóforintból többet csoportosít ide, vagy azt mondja, hogy nem von el annyi bevételt, mint eddig. Például itt hagyja a személyi jövedelemadó egy részét, vagy visszaadja az illetékbevételeket, vagy visszaadja az idegenforgalmi adót. A megoldás mindenképpen az, hogy valódi feladatfinanszírozás legyen, és a feladathoz legyen pénz is. Ez nem könyöradomány, a fővárosiak sokszorosan megtermelik ezt a pénzt.

Nincsenek csodák, a tömegközlekedést működtetni kell, ezt nem is kérdőjelezi meg senki. A metrókat üzemeltetni kell, ennek társadalmi-gazdasági haszna van, és ez pénzbe kerül. Már mindenki, és minden kormány ezerszer átvizsgálta, átvilágította, racionalizált, „eljutottunk az aljára”. Már régóta úgy működik a BKV, hogy a belső adósság terhére húzza évről évre, amiből nagyjából ki tudja fizetni a bért meg a gázolajat.

„Ma nem a probléma megoldása felé, hanem a szétterítése irányába haladunk. A tömegközlekedés alulfinanszírozottságát, ma a főváros átteríti az összes többi közszolgáltatására. Elmaradások vannak az út-híd felújításokban, a parkfenntartás és a köztisztaság területén is. A vízművekbe 200 évente tervezünk vízcsőcserét. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy 200 évig bírja egy vízcső? Ma a probléma teljes szétterítése van a teljes közszolgáltatás területére” – mondta Tüttő Kata.

A közösségi közlekedés további kockázata, hogy a BKV Zrt.-nek 2014-ben 9,4 milliárd Ft összegben kell korábbi adósságait törlesztenie. A 2014-re tervezett 20 milliárd Ft összegű hitelfelvétel megvalósítása érdekében közbeszerzési eljárás indult, amelynek az ajánlattételi szakasza van folyamatban. Kockázatként felmerül, hogy az ajánlattevő bankok esetlegesen nem a teljes 20 milliárd Ft összegű hitelkeretre nyújtanak be ajánlatot, és így nem tud teljesülni ebben az eljárásban a hitelfelvételi cél. Fentiek miatt a 2013. évihez képest magasabb összegű tartalék képzésére volt szükség.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!